Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Ráth György: A pannonhalmi sz. Benedek-rend nyomtatott imakönyve a breviarium monasticum behozatala előtt

Tartalom tekintetében a munka a címlevélben is jelzett különböző részekre oszlik, ú. m.:

1. Officium, defunctorum., mely fejezet rubrika, illetve utasítás előrebocsátása nélkül közvetetlenül kezdődik a vesperákkal. Ezek állanak a bevezető Placebo után a 114,

119., 120., 129. és 137. számú zsoltárból, s mindegyik zsoltár után két-két antifonából, továbbá a Magnificat s a halottak napján kétszer eléneklendö «Omne quod dat mihi pater» antifonából, valamint hétköznapokon még a 135 zsoltárból a megfelelő versikulusok és responsoriumokkal, amikhez járul az illető (quae competit) oratio,

A vesperák befejezésével táblázatilag fel van tüntetve, hogy vasárnap a szülőkért, hétfőn és szerdán a püspökökért s papokért, kedden a szerzetesekért s csütörtökön az alapítókért külön-külön minő három kollekta imádkozandó. Folytatólag részben ezek sorából teljesen közöltetik egy-egy, ösz- szesen tíz kollekta, melyek a püspökökért és papokért, a szülőkért, az alapítókért, a szerzetes testvérekért, a temetőben nyugvókért, az elhalt famulusért és az elhalt famíliáért, nemkülönben halálozásuk évfordulóján az utóbbiakért, végül általában a hívőkért elmondandók.

Ezután jönnek a vigíliák a «Regem, cui omnia vivunt» invitatoriummal és a 16. számú zsoltárral, továbbá a három nokturnummal. Ezeknek alkatrészei: az 5'—7., 22.. 24.. 26. 39. és 41. számú zsoltár, a Joób könyvéből vett 9. leczke, s a megfelelő antifonák. responsoriumok és versskulusok. Minden egyes nocturnum egy előző antifonán felül három zsoltárból és ugyanannyi leckéből olykép van alakítva, hogy mindegyik zsoltárt két-két antifona s mindegyik leckét az ahhoz tartozó responsoriumok s versikulusok követik.

Az e helyen olvasható rubrika szerint halottak napján, vagy ha a holttest a templomban van, a 9-ik lecke már a «Libera mea domine de morte» responsorium, majd a két kántor s a präsidens által külön-külön a «Tremens factus sum», a «Dies illa, dies irae», s a «Requiem eternam dona eis» versikulusok éneklendök el.

A most említett responsoriumok sajátságosán folyó szá-