Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Kudora János: A katholikus magyar egyházi ékesszólás jelenlegi állásáról és emeléséről
képzésre; ha ellenben a harmadik, avagy épen a negyedik évre esik e tantárgy előadása, akkor már nincs elég idő a gyakorlati képzésre. Ez szól az elmélet és gyakorlat párhuzamosságáról. Nézzük most meg, miként történik manapság nagy átlagban szemináriumainkban az egyház jövendő szónokainak gyakorlati kiképzése. A prefektus vagy spiritualis előbb az ebédlő terem szószékén latin vagy magyar beszédtöredékeket szaval- tat el növendékeivel; midőn így a föllépés bátorságát kissé elsajátították, akkor bizonyos határidőre egész beszédet készíttet velük, ezt kijavítja s azután társaik és a tanári kar jelenlétében ebéd közben elszavaltatja velük. Nem helyes az elszavalás helyének és körülményeinek megválasztása; mivel a hallgatók figyelmét egészen más köti le, mint a szónok, s ez utóbbira sem hat buzdítólag hallgatóságának megosztott figyelme. Nem helyeselhető az sem, hogy a növendékek előbb készítsenek egész egyházi beszédeket, mielőtt a rhetorika elméletét elsajátították volna; mivel az, ki egyszer bármily kínosan is készített egész beszédet, az könnyen elképzeli, hogy a hozzá való tudományt és ügyességet már bírja. Az egyházi szónoklat pedig tudomány és művészet lévén a gyakorlatnak, mint művészetnek párhuzamosan kellene haladnia az elmélet előadásával, és a hallgatónak csak azt és annyit szabadna gyakorlatilag megkészítenie, amit és a mennyit elméletileg elsajátított, pl. midőn a szónoki indulatgerjesztés törvényei adatnak elő, akkor a tanítvány különféle indulat gerjesztésre alkalmas beszédrészleteket dolgozzon ki és szavaljon el; egész beszédeket pedig csak az alaktan elméletének elsajátítása után készítsen és szavaljon el. Az elmélet előadásánál kívánatos, hogy a tankönyv is lehetőleg gyakorlati irányú legyen; vagyis ne szorítkozzék arra, hogy az elmélet t törvényeit sorolja elő és magyarázza meg, hanem adja elő a klasszikus egyházi beszéd irodalmát, mutassa be, magyarázza és méltassa az egyházi beszéd remekíróinak alkotásait. Az egyházi klasszikus világirodalom remekeinek bemutatása után vezesse be a tanulókat a hazai egyházi beszéd irodalmába s általa a reális életbe Mert bárha 37 *Hittudományi Folyóirat» 1894.
