Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Schäfer Bernát: A geologiai és a szentírási vízözön
bizonyítékok nagy fontosságúak, a hitetlenre nézve pedig egyenesen megszégyenítők. Tárgyalásunk arra a meggyőződésre vezet, hogy Ninivé- n'ek újabban felfedezett könyvtárai bámulatosan megerősítik a biblia adatait, melyeket némelyek oly nagy kedvvel mondáknak bélyegeznek. Amily kevéssé volt képes a rationalista kritika a .szentkönyvekben való hitet aláásni, ép oly kevéssé sikerült ez a természettudományoknak, akárhányszor állították is. Ha a profán tudomány ezen ágának egykori haladása az eddig elért eredményeit, melyek kétségen kívül igen jelentékenyek, százszor is felülmúlná, azért a hitnek és a természetfölötti rendnek mitől sem kell félnie, mert a végső alap és végső ok, ami a hitet és a Szentírást első sorban érdekli, az empirikus kutatás előtt soha sem lesz ismeretessé. Minél tovább halad előre a természetkutatás, annál jobban felismeri a hívő a Teremtő böleseségét, mindenhatóságát és jóságát. De ezen haladás becslésében igen elörevigyázónak kell lenni és nem szabad a tudományos kutatás eredményeit a bibliai adatok bebizonyítására használni, ha kétségen felül nem áll, hogy a biblia és a természettudomány ugyanegy kérdéssel foglalkoznak. Az is lehetséges, hogy valamely szentírási hely magyarázata, melyet századokon át helyesnek tartottak, a természettudományok haladása folytán módosulást szenved, pld. a teremtéstörténet hat napja, Józsue napállítása stb. Ily esetben nem a Szentírás téved, hanem az emberek felfogása. Amit a biblia mond, örökké igaz és tévedéstől ment; előadás tekintetében az általános felfogáshoz alkalmazkodik, — nem szól ugyan tudományosan, hanem általában érthető módon és népiesen. E néhány bevezető szóval megjelöltük az irányt, mely szerint a vízözönnel foglalkozni akarunk. A bibliának, mint Isten szavának elbeszélését fenn akarjuk tartani és a természettudományokkal összhangba hozni. Mindenekelőtt azonban el kell vetnünk azt a kísérletet, mely az Isten szavát hamis természettudományi bizonyítékokkal akarja támogatni. Azért először azzal a kérdéssel foglalkozunk, mily viszonyban van a bibliai vízözön a geológiai vízözönnel?
