Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Szilvek Lajos: Vértanúk és vadállatok
401 A halál természetszerűleg borzalmas látvány az embernek. Kegyetlenség, a szokatlan keresése és élvezése, a kéjes láz, mit a megszokás folytán a küzdés s a kioltott vér látványa nyújt, tehát ösztön, azután szokás, és ennek folytonos ápolása domborították ki a római nép jellemében e szégyenletes vonást. A legelső alkalom, a vérontásban gyönyörködhetni, a római népnek egy babonás szokás alapján nyujtatott. Azt hitték a pogányok, hogy az elhaltak lelki nyugalmát az élők vére ontásával megszerezhetik. A gyászszertartások alatt foglyokat vagy rabszolgákat áldoztak fel e célból. Később egymás ellen bocsáták e kiszemelt áldozatokat A nép megszerette ezeket az izgalmas jeleneteket s hogy kedvét lelje, gondoskodtak a nagyratörök az amphitheatrum- s a gladiátorról. Julius Caesar egy alkalommal kétszáznegyven gladiátort bocsátott a porondra. Később úgy találta a nép, hogy izgalmasabb a jelenet, hogy több vért láthat, hogy jobban szétroncsoltatik az emberi test, ha fenevadak fogai közé kerülnek e szerencsétlenek. S ezzel azon a ponton vagyunk, ahol könnyen érthető, mi módon kerültek a kereszténység utolérhetetlen hősei a vértanúk, a vadállatok elé. A vérszomj a római birodalomban egyre növekvőben van. A rabszolgák, a foglyok, a bestiariusok (állatokkal küzdő gladiátorok) kellő számban való beszerzése mindinkább nehezebb, költségesebb lesz. E közben a keresztény vallás hallatlan monon terjed. Hesterni sumus, et omnia vestra implevimus. (Tert.) Az imperatorok csakhamar felértik, hogy a legolcsóbb piacz a kereszténység, a hol a szükséges emberanyaggal elláthatják magokat, hogy a nép kedvében járhassanak; s a nép is örvendve látja a kereszténységben örömeinek kiapadhatatlan .gazdag forrását s «ha kiárad a Tiber, ha nem árad ki a Nil, ha nincs eső, ha éhség vagy pestis pusztít, azonnal felhangzik az üvöltés: Christianos ad leones!» E jelenetek azonban, amelyek olvasása összeszorítja szíveinket vagy épen vért kerget arcunkba, hogy a múlt idők hóhérai helyett pótlólag elpiruljunk, míg egyik legsötétebb iapját képezik az emberiség összes történetének; addig más 20 • Hitt adomány i Folyóirat» 1894.
