Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Dr. Szilvek Lajos: Vértanúk és vadállatok

402 mm 402 — részről kimondhatatlan vigasztalást is rejtenek magokban akár általában, csodálatosan lélekemelő lévén a vértanúság nagy ténye az egész utókorra, akár — tárgyunkra vonatkozólag — annyiban, amennyiben az isteni különös gondviselés az álla­tokat is felhasználta dicsősége és hatalma hirdetésére, egyháza tanai támogatására. Mirabilis Deus in sanctis suis. Gesta Dei per bestias ! Bonniot1 erre vonatkozólag több igazán megható adatot gyüjtött össze, s ezekből néhányat itt szándékozom közre­bocsátani, meg lévén győződve, hogy ha olvasóimra nem gya­korolják azt a lélekemelő benyomást, mit rám, azt csakis gyarló vagy kivonatos fordításomnak kell betudni. Eusebius (Hist. Eccl. 1. 8. c. 7.) a következő, saját sze­meivel látott dolgokat beszéli. Ismertük a vértanúkat, akik Palestina- vagy Tyrusban szerezték meg maguknak a vértanúság koronáját. Nem lehe­tett nem csodálni az ostorcsapások megszámlálhatlan számát (hogy tovább gyönyörködhessenek a vérben, szokás volt előbb- megostorozni vagy egyébként iszonyúan megkínozni a vér­tanúkat), hősies kitartásukat, a felbőszített vadakat, a párdu­cokat, medvéket, vadkanokat, bikákat. Saját szemeinkkel lát­tuk, hogy emberhúshoz szoktatott fenevadak huzamosabb időn át nem merték az Úr szentjeinek testét bántani, sőt hozzájok közelíteni sem. míg ellenkezőleg rávetették magokat ama hitet­lenekre, akik őket felbőszíteni igyekeztek. E szent vértanúk, parancsra, törekedtek magok ellen felbőszíteni ez állatokat, de- meg lőnek kiméivé s többször lehetett látni, hogy feléjök tör­tek a vadállatok, azután hirtelen megállották, visszavettetve- az isteni erő által, s hátra vonultak. A néző közönség meg: volt lepetve e tartós tünemény által, mert második és harma­dik állat is bocsáttatott ugyanazon vértanú ellen. A szentek legyözhellen szilárdsága, a bátorság, melyet gyengéd testök dacára tanúsítottak, bámulatra ragadta a nézőket. (Itt részle­tesebben leírja egy ifjú vértanú viselkedését.) Mások, mert öten voltak, egy bölénybikának lőnek kitéve. A közelébe jövíi 1 Histoire merveilleuso dós animaux, 323- 342.

Next

/
Thumbnails
Contents