Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Szilvek Lajos: Vértanúk és vadállatok
402 mm 402 — részről kimondhatatlan vigasztalást is rejtenek magokban akár általában, csodálatosan lélekemelő lévén a vértanúság nagy ténye az egész utókorra, akár — tárgyunkra vonatkozólag — annyiban, amennyiben az isteni különös gondviselés az állatokat is felhasználta dicsősége és hatalma hirdetésére, egyháza tanai támogatására. Mirabilis Deus in sanctis suis. Gesta Dei per bestias ! Bonniot1 erre vonatkozólag több igazán megható adatot gyüjtött össze, s ezekből néhányat itt szándékozom közrebocsátani, meg lévén győződve, hogy ha olvasóimra nem gyakorolják azt a lélekemelő benyomást, mit rám, azt csakis gyarló vagy kivonatos fordításomnak kell betudni. Eusebius (Hist. Eccl. 1. 8. c. 7.) a következő, saját szemeivel látott dolgokat beszéli. Ismertük a vértanúkat, akik Palestina- vagy Tyrusban szerezték meg maguknak a vértanúság koronáját. Nem lehetett nem csodálni az ostorcsapások megszámlálhatlan számát (hogy tovább gyönyörködhessenek a vérben, szokás volt előbb- megostorozni vagy egyébként iszonyúan megkínozni a vértanúkat), hősies kitartásukat, a felbőszített vadakat, a párducokat, medvéket, vadkanokat, bikákat. Saját szemeinkkel láttuk, hogy emberhúshoz szoktatott fenevadak huzamosabb időn át nem merték az Úr szentjeinek testét bántani, sőt hozzájok közelíteni sem. míg ellenkezőleg rávetették magokat ama hitetlenekre, akik őket felbőszíteni igyekeztek. E szent vértanúk, parancsra, törekedtek magok ellen felbőszíteni ez állatokat, de- meg lőnek kiméivé s többször lehetett látni, hogy feléjök törtek a vadállatok, azután hirtelen megállották, visszavettetve- az isteni erő által, s hátra vonultak. A néző közönség meg: volt lepetve e tartós tünemény által, mert második és harmadik állat is bocsáttatott ugyanazon vértanú ellen. A szentek legyözhellen szilárdsága, a bátorság, melyet gyengéd testök dacára tanúsítottak, bámulatra ragadta a nézőket. (Itt részletesebben leírja egy ifjú vértanú viselkedését.) Mások, mert öten voltak, egy bölénybikának lőnek kitéve. A közelébe jövíi 1 Histoire merveilleuso dós animaux, 323- 342.