Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Dr. Franciscy Lajos: A liberalismus szabadságainak viszonya a természeti joghoz

- 391 —

dása, hogy minden bűntény utólagosan, miután már elkövettetett, büntetendő, minélfogva a praeventiv intézkedések a rendőri eljárásból kiküszöbölendők. Azt ugyanis lehetetlen megérteni, miért akadályozzák meg az anyagi erőszakot az élet és vagyon elleni merényletek végrehajtásában, mikor a sajtónak minden előzetes akadályoztatás nélkül szabad elkövetnie az erkölcsi és szellemi érdekek elleni bűntényeket. A liberalizmus ily módon sokkal mostohább gondozásban részesíti az erkölcsi szabadságot, mint az anyagit; ami amellett, hogy igazságtalan, még illiberális is, mert a liberalismus- nak, mint a szabadelvüség rendszerének, első sorban a józan elvek szabadságát kellene oltalmaznia.

Ugyanilyen a meggyőződés szabadságának és szabad nyilvánításának az elve is. Vannak dolgok, melyekben az embereknek csak egyféle meggyözödésök lehet. Ilyen a vallás, melyben többféle meggyőződést vallani annyit tesz, mint az embernek Istenhez való viszonyában a jónak és a rossznak egyenrangú helyet, egyenlő létjogot adni. Ilyenek a szemérem, a tisztesség, a kötelességérzet, a tulajdonjog stb. elvei, melyek az embert társadalmi kényszer alá helyezik, úgy, hogy ezekre nézve az ember csak egy felfogást helyeselhet, és csak ezen egy szerint cselekedhetik. Vannak másrészről vallási, társadalmi és tudományos kérdések, melyekben a meggyőződést mi sem köti meg. Ilyenek jobbára a politikai kérdések is. Ha valaki az ilyen kérdésekben a meggyőződés szabadságát követeli, jogosan jár el, mert a mi csupán emberi belátástól függ, abban a véleménykülönbség a legmesszebb terjedő határokig mehet. Ha tehát a szólásszabadság megítélése kerül szóba, mindig oda kell gondolnunk azokat a korlátokat, melyek a meggyőződést körülveszik. Az embernek nem szabad mindent hinni, következéskép nem is szabad mindent kimondani. Kíméletet, türelmet lehet tanúsítani a téves meggyőződésben levők iránt, de kijelenteni, hogy minden meggyőződés jogos lehet, és hogy harc, küzdelem határozzon a meggyőződések sorsa felett: ellenkezik az egész társadalmi berendezéssel.

'ó. A tanítási szabadság. E szabadság az előbbivel, különösen a meggyőződés szabadságával a legszorosabban össze-