Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Franciscy Lajos: A liberalismus szabadságainak viszonya a természeti joghoz
384 2. A katholikus felekezeteknek szabad vallásgyakorlatot enged, s számuk arányához képest, ha rászorulnak, segélyezi őket templomok, imaházak építésében, s mindazon terhek viselésében, melyek a külső istentisztelettel össze vannak kötve. Magától értetik, hogy itt csak azon vallásfelekezetekről lehet szó, melyek tanrendszerök és erkölcseik által az állam jogos érdekeit nem veszélyeztetik. 3. A tan- és nevelésügy dolgában akkép intézkedik, hogy míg a katholicismusnak és felekezeteknek szabadságot enged iskolák alapítására és fentartására, addig mindazokon a helyeken. ahol hitvallásos iskola nem létezik, az állam létesít ilyet, s azt azon egyház joghatósága alá helyezi, mely az illető helyen absolut, vagy viszonylagos többséggel bír. Ha a fele- kezetbeliek és a katholikusok száma egyenlően oszlik meg, ez utóbbiak részesülnek előnyben a hitvallási jelleg megállapításánál, mivel az ország lakosainak többségéhez tartoznak. 4. A felekezeti egyházi hivatalok betöltéséről egyszerűen tudomást vesz; a katholikus egyházi hivatalok betöltésénél pedig szabadon engedi érvényesülni a kánonokat, illetőleg szorosan ragaszkodik a történeti jogokhoz, a kapott kiváltságok terjedelméhez és szelleméhez. 5. A vallási hitelvek szerint és a vallás szolgái előtt kötött házasságot államilag is érvényesnek jelenti ki, s ebből kifolyólag a házassági ügyekben való bíráskodást, amennyiben ez a házassági kötelékre vonatkozik, az egyházi hatóságok jogkörében meghagyja. 6. Minthogy a vegyes házasságok nem kevésbbé esnek vallási elbírálás alá, mint az egyhitüek, és szintúgy vallási elvek szerint köttetnek meg, mint amazok: ezekben is a vallási joghatóság és tan érvényesülése elé akadályokat nem gördít. Abban a hiú reményben senki sem ringatja magát, leg- kevésbbé az egyház, hogy az állam valláspolitikájának ezen elvek szerint való vezetése és intézése, minden viszálykodást és egyenetlenkedést megszüntet a katholicismus és a felekezetek között. Mihelyt több vallás van valamely államban, a köztök való torzsalkodás természetszerű kifolyása a helyzetnek.