Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Dr. Székely István: Középponti és egyházmegyei papnevelés

II.

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

KÖZÉPPONTI ÉS EGYHÁZMEGYEI PAPNEVELÉS.

Azon érdekes és tanulságos eszmecserékben, melyek a papnevelésröl és theologiai oktatásról folyóirataink hasábjain évek óta folynak, eddig kevés figyelemben részesült a középponti papnevelés kérdése. Arról van szó, célszerű-e a tehetségesebb növendékeket különválasztani s a középponti papnevelőkben, illetőleg az ezek melletti egyetemi theologiai karokon képezni P S az esetleges haszon mellett nem támadnak-e az ily selectióból bajok ?

Mint minden emberi intézménynek, úgy a középponti papnevelésnek is vannak jó és rossz oldalai. Jó oldalai a következők :

A középponti papnevelő-intézetek elöljáróságát rendesen egy egész ország papságából választják ki, tehát fel kell tételezni, hogy a nevelés ott hivatottabb, buzgóbb kezekben van mint az egyházmegyei szemináriumokban, hol csak egyetlen- egy egyházmegye papságából lehet válogatni, s a hivatott emberek is különféle prózai okokból kedvüket vesztik és plébániára igyekeznek. Továbbá a tehetséges növendékek együtt- létének kitűnő képző hatása van; a növendékek egymástól