Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Notter Antal: A polgári házasság törvényjavaslatáról
«■ ö nyelvén szólva : a középutat választotta. Közös ruhát csináltatott katholikusoknak. protestánsoknak, zsidóknak; olyan ruhát, mely a protestáns és zsidó honpolgároknak szűk, a katholikusoknak meg bő. Nézzük most, mi az, amit Szilágyi ezzel a «középúttal» el akart érni és amit nem ért el. A házassági elválás terén két elv létezik: az egyéni szabadság elve és a vétkesség elve. Amaz a tágabbik elv. Sok állami hnzasságjogban a két elv együttesen fordul elő; ugyanígy van ez protestánsainknál és a zsidóknál. A házasságot fel lehet bontani az egyik tél vétkessége miatt, vagy pedig mindkét fél közmegegyezése folytán (a protestánsoknál és a zsidóknál «engesztelhetetlen gyűlölet»). A középúton haladó Szilágyi a házasságot csak a vétkesség alapján kivánja felbontatni. Mert mint az indokolás és igazságügyi bizottságban Veszten Imrének adott felelet mondja — az egyéni szabadság elve, vagyis a közös megegyezésből történő elválás nagyon meglazítaná a családi életet. Azért csak az egyik fél vétkessége alapján legyen helye a házasság felbontásának, úgy hogy ez úgyszólván a vétkes fél büntetése lesz. A papíron ez a felfogás talán igen tetszetős, valójában azonban felette tarthatatlan, és pedig azért, mert a vétkességi elvet nem lehet szigorúan elkülöníteni az egyéni szabadság elvétöl, illetve amint egyszer a bonthatóságot kimondjuk, azonnal ki kell mondani azt is, hogy a házasság a felek közös akaratából, minden egyéb ok kizárásával is felbontható. Mert sem a törvénynek, sem bírónak nem áll módjában, hogy a válni kívánó felek közt az összejátszást megakadályozza. Nagyon helyesen mondja Sztehlo:1 «Ha két ember annyira megelégelte egymást, hogy komolyan el akar válni, nincs az a törvény, nincs az a bíróság, vagy kir. ügyész, aki azt megakadályozni tudja. Ha a törvény nem elégszik meg a kölcsönös beleegyezéssel és vétkességet kíván, no hát lesz vétkesség. Ha nem volt, majd csinálnak a felek váló-okot. Nem is kell az igen 1 «Törvényjavaslat a házassági jogról» c. értekezés a Jogt. Közlönyben.- ;10t —
