Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Notter Antal: A polgári házasság törvényjavaslatáról
293 (házassági kötelesség, hűség és illendő bánás) tartalma nem jogi s ezért e kötelmek egyáltalában nem tartoznak a jog körébe, ép úgy, mint a szülőknek nem tartozó tisztelet és engedelmesség, mely az osztr. polg. tkv 144. §-ában kívántatik, nem jogi kötelmek. A Szilágyi Dezső igazságügyminiszter által két év előtt kiadott családjogi törvényjavaslat I. cim 5. s 6. fejezetének indokolása ismertetvén ezt a felfogást, azt megcáfolni igyekszik, mondván, hogy a házastárs köteleztetése többi közt a hitvesi szeretetre szintúgy a jognak és szintoly szigorú parancsa neki, mint akár a váltóadós köteleztetése arra, hogy fizessen. «Mindkét esetben olyan kötelezettségről van szó, amely essentialéja egy olyan — előbbinél ethikai, utóbbinál gazdasági impulzusa — viszonynak, amelyet a jog oltalmi körébe vesz. A különbség csak az, hogy az ethikai érdeket védő jogparancsnál a cselekvés subsumptiója nem lehet olyannyira közelről kimért, más szóval, tágabb a köre az eset individualitásának; és hogy a jogtalan magatartással szemben a jogos állapot helyreállítása vagyis a kikényszerítés az előbbi körben többé-kevésbbé rögösebb. De ez a különbség is nem annyira ellentétekből, mint inkább csak fokozatból áll. Direkt kikényszerítésről egyáltalán nem beszélhetni a jogban, hanem legfeljebb a cselekvés többé-kevésbbé approximativ surrogatumának a helyreállításáról. A váltóadóst nem arra szorítjuk manu militari, hogy fizessen, hanem ellicitáltatjuk a holmiját, egyszóval kiveszszük a vagyonából a pénzt ........ Gy akran e surrogatió a vagyoni érdekek terén is már ke- vésbbé approximativ, vagy épen kizárva.» Ez a körmönfont okoskodás arról nevezetes, hogy a legfontosabb különbségekre azt mondja: «csak» az a különbség stb. Mert szerintem igen lényeges különbség az, hogy 1. a váltóadós kötelme gazdasági, míg a házassági kötelem ethikai hátterű; 2. a váltóadós kötelessége precíze meghatározható, holott a házassági kötelem tartalmát nem lehet precíze körülírni; 3. a váltóadós kötelmében a pénznek a hitelező birtokába jutása a fő, a váltóadós akarata pedig mellékes; ellenben a házasságban nem egyes — pl. háztartási — teendők
