Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Notter Antal: A polgári házasság törvényjavaslatáról
288 Mindezeknél fogva azt hiszem, nem hiábavaló munka a polgári házasságról szóló törvényjavaslattal hittudományi szempontból foglalkozni. Az alábbiakban ezt szándékozom tenni. Természetesen nem fogom az összes paragrafusokat letárgyalni, mert egyes részletek a jogászra nézve képezhetik a hozzászólás tárgyait, de közömbösek a hittudományra nézve. Azért csak egyes elvekkel és intézkedésekkel kívánok foglalkozni. Bennünket a javaslat három alapelve érdekel: állami házasságjog, kötelező polgári házasságkötés és felbonthatóság. Célomnál fő fontosságúak a javaslat indokolása, az igazságügyminiszter nyilatkozatai és az igazságügyi bizottság tárgyalásai; mert ezekben domborodnak ki a törvényjavaslat intenciói, föelvei és rugói. Fejtegetéseim során a hittudományi elemet össze fogom kötni a jog- és államtudományok igazságaival, hogy kellő értékükre leszállítsam a liberálisok frázisait, akik a jog- és államtudományokat a maguk számára akarnák lefoglalni. II. Mihelyt a katholikus egyház álláspontjára helyezkedünk, semmi kétség sem támadhat az iránt, hogyan kell vélekednünk a polgári házasságról. A trienti zsinat kánonjai így szólnak : «Si quis dixerit matrimonium non esse vere et proprie unum et septem legis evangelicae sacramentis a Christo Domino institutum, sed ab homine inventum, neque gratiam conferre, anathema sit». A házasság tehát szentség. Minthogy pedig a szentségek természetüknél fogva mind az egyház hatáskörébe tartoznak, azért a házasság fölött is az egyház rendelkezik. Innét: «Si quis dixerit ecclesiam non potuisse constituere impedimenta matrimonii dirimentia vel in iis constituendis errasse, a s.». Az egyháznak joga volt és van a házassági kötelék fölött rendelkezni. Ezzel az is ki van mondva, hogy egyedül ö illetékes a házassági ügyekben úgy a törvényhozás mint a bíráskodás terén. Azért pl. «Si quis dixerit causas matrimoniales non spectare ad indices ecclesiasticos, a. s.». A házassági ügyek — szentségről lévén szó — a dolog természeténél fogva az egyház elé tartoznak és VI. Pius az
