Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
P. Seb: Buddha csodái
BUDDHA CSODÁI. kereszténységén kívül van egy vallás, mely úgy elterjedtsége, mint fönségesnek látszó erkölcstana, a keletkezéséhez fűzött csodák és a tudósainknál örvendő tekintélye által messze kimagaslik a többi pogány vallások fölött. És ez a buddhismus, mely Hindostanban keletkezve, jelenleg Ceylon szigetén, Chinában, Japánban, Tibetben uralkodó vallás, Európában pedig jelenleg a tudósok és a nagy közönség egyaránt érdeklődnek iránta, részint bölcseleti elvei, részint szigorú asketismusa miatt, mely utóbbi az élvezetektől eltompult, blazirt idegzet utolsó balzsama. Hogy tudósaink milyen magas véleményt táplálnak a buddhismusról, arra nézve idézzük Barthélemy Saint-Hilaire-t, aki Buddha életéről irt és aki azt mondja: «Kisztuson kívül Buddhánál nincs tisztább és meghatóbb alak a vallásalapítók közt». Vagy Maury Alfréd (Didot-féle Encyclopaedia): «Valamint a kereszténységnek, úgy a buddhismusnak is megvannak a maga csodái és jövendölései.» Az ilyen nyilatkozatok már elég okot képeznek arra, hogy a katholikus tudós is tanulmányozza a buddhismust, hogy ekkép helyes véleményt alkothasson magának e vallásról és tájékozva legyen az imént idézett nyilatkozatok értékéről. A buddhismus tanulmányozásánál jó szolgálatot tesznek Remusat Ábel, ki «Toe koue ki» cím alatt egy XIV. századbeli chinai boncnak (Fahiau) elbeszélését közölte a buddhismus