Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Szalay Hubert: Korszerű megjegyzések a szentségek megvonásának kötelezettségéről
259 intézkedés a házasság egységét: azon eljárásával, mely szerint előbb a házasokat new-házasoknak nyilvánítja, s azután bocsátja újabb házasság-kötésre, hitelveiben támadja meg a kath. egyházat s annak minden tagját; hitellenes intézmény tehát a polgári házasság, mert tagadja a házasság felbonthatatlan- ságát. E helyen mindenekelőtt valamit meg kell jegyeznünk. Vannak, kik azt vélik, hogy a polgári házasság fogalma nem hozza szükségkép magával a felbonthatóságot. Ha megengedtetik az államnak a keresztények házassági kötelékére való rendelkező befolyás és joghatóság, hogy ezen esetben nem engedtetik-e meg egyszersmind az is, hogy az állam ép oly alapon a felbontás jogát is magának vindikálja, vagyis az egyik jognak, még pedig az alapzatosnak, átengedése nem vonja-e maga után a többire vonatkozó igénylést is, ez oly kérdés, melynek bölcseleti fejtegetésébe ez alkalommal nem bocsátkozhatunk. De annyi bizonyos : hogy a polgári hatalom, nem lévén e dologban illetékes s erre küldetéssel, rendeltetéssel nem bírván, a saját erejéből nem emelkedhetik fel a házassági kötelék fel- bonthatatlanságának eszméjére s Istentől elpártolva nem is bírna eszközökkel arra, hogy ez eszmét érvényre juttassa. A kath. egyház nem abban látja a hitelvnek, s ennélfogva az egyháznak magának megtámadtatását, ha oly élet- közösség bontatik fel, mely Isten és az egyház szemében kezdettől fogva úgy sem volt házasság, amilyen volna pl. a trienti formára kötelezett helyeken ama tisztán polgári házasság, melyhez nem járult egyházi házasságkötés, akár mert arra a felek nem is jelentkeztek, akár mert érvénytelenítő akadály miatt az meg sem történhetett volna. Ez által az állam ép oly üdvös cselekedetet végez, mint végezne ma is, ha a mai vadházasságok ellen nyújtana segédkezet az isteni és egyházi törvényeknek azok végrehajtásában. Itt azonban fontosabb, elvi kérdésről van szó; arról, hogy a világi hatalom javára elis- merhetö-e oly jog, mely azt meg nem illetheti. Való ugyan, hogy ha valamely esetben nem létezik házasság, mint az említett tisztán polgári házasság esetében, akkor semmi hatalmi tekintély sem szükséges annak kimondá17*
