Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

239

Nézetünk szerint semmi nehézséget sem okoz azon körülmény, hogy Ádám az állatvilág összes egyedeit meg nem

nevezhette, mert Isten a tenger állatait hozzá nem vezette. Mert hiszen Mózes nem mondja, hogy az érzékei alá nem eső állatvilág egyedei is Ádámnak köszönik elnevezésöket. Az állatok összességét itt sem kell másként értelmeznünk, mint fennebb tettük, ama négyes felosztásról szóltunkban Elég nekünk az is, ha Ádám épen csak azon állatokat nevezte meg, melyeket közelebbről megismerhetett, tehát a nagyobb négv- lábúakat és a közönségesebb szárnyasokat. Ki is merné vitatni, hogy az állatok neveiket nem az embertől nyerték ? s ha az első ember, mint kimutattuk már bizonyos fejlettségű nyelvet beszélt, lehetetlen, hogy e nyelv az emberrel közelebbi viszonyban lévő állatok neveivel nem rendelkezett volna.

Huszonkilencedik vers. Dixitque Deus: Ecce dedi vobis omnem herbam offerentem semen super terram et universa liqua, quae habent in semetipsis sementem (értsd: «semen») generis sui. ut sint vobis in escam ;

Harmincadik vers, et cunctis animantibus terrae, omnique volucri coeli et universis, quae moventur in terra et in quibus est animas invens, ut habeant ad vescendum. Et factum est ita.

A 28. vers az ember uralmát szentesítette az állatvilág fölött, a jelen szavakban a növényvilág lesz alattvalóvá; a fölötte való uralom nemcsak az embert, hanem egyszersmind az állatot is illeti, természetesen mindkettőt csak annyiban, amennyiben életfentartás és jólét előmozdítás okáért hasznos és szükséges, ut sint vobis in escam,, ut habeant ad vescendum. Ez uralomnak neve: dominium utile; a legszorosabb értelemben vett birtokjog: dominium perfectum s egyszersmind altum, egyedül a teremtmény absolut Urát illeti.

Harmincegyedik vers. Viditque Deus cuncta quae fecerat et erant valde bona.

Az egyes teremtési lények mindenike után olvassuk az isteni helybenhagyást, quod esset bonum ; most az összes teremtés befejeztével Isten az egész teremtést áttekintvén, reámondja legszentebb bírálatát, et erant valde bona. Nem is lehet máskép,