Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

235

hogy szerves egészszé legyen s a természet törvényei szerint működhessék. így a kétélű pallos ártalmatlanná lett 1

A test pedig csakugyan a kész anyagból van formálva, idomítva, mit eléggé bizonyít az ntt*liírrílö áfár minháadámá, yoOv á-o -rfc yffc, de limo terrae kitétel (homo de humo — DIXI- Bizonyítja a természettudomány,

T T “I T ) * T T

mely az emberi test anyagában semmit sem talál, mi az állati test anyagában föllelhetö nem volna.

De e heLy szóhív értelmezése még mást is tanít. Azt állítja t. i (a darwinismussal szemben), hogy az emberi test közvetetlenül a holt anyagból (de limo terrae) van véve és nem. a már élő állati test állományából. E kitétel eléggé eltiltja az embert attól, hogy az állatvilággal való bármily rokonságra gondoljon, ha mindjárt csak testszerintire is. Tiltja ezt továbbá a kinyilatkoztatáson kívül továbbá mindaz, ami oly éles határt von az ember és állat között már a természetrajzban is. Az egyenes testtaiiás kizárólag az ember sajátsága; a majom ezt még idomítás után is nehezen szokja meg, mert ez nála természetellenes. Az arcizomzat tökéletesebb fejlettsége és ennek folytán az arckifejezés változásai is az ember kiváltságát képezik, míg ugyanazon állatfaj ugyanolykorú egyedei között az arc után ítélve különbséget alig tudnak tenni (eltekintve valami más ismertető jeltől, pl. a szőr színétöl). Ily élesen megkülönböztető tényező továbbá a felbör meztelensége, melyet egyáltalán nem a ruhaviselés okozott; különben Afrika vad négereinek, kik ruhát sohasem viselnek, szörmezzel kellene birniok, mit még senki sem födözött fel.

A «formavit» szó nyilván képletes érteményben magyarázandó, nem pedig olyan tényről, milyet a szobrász gyakorol. A teremtő Istent kezekkel és ujjakkal felruházni, melyekkel az agyagot emberi alakká idomítsa, egészen fölösleges, mintha bizony ü ezt akaratának puszta parancsával végbe nem vihette volna. Nem hiányoztak még az úgynevezett anthropo- morphita eretneken kívül sem olyanok, kik Istent, nem tudom én milyen testbe öltöztették, hogy az anyagot alakíthassa, idomíthassa, sőt szerintök ezt tette volna már az anyagvilág