Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

228

teremtetett. Ezt eléggé bizonyítja a nőnek melléje adása és az első házasságnak Isten által való megáldása.

Hogy hol volt az emberi nem bölcsője, azt a biblia nyomán és az egész emberiség közmegegyezéséből csak hozzávetőleg határozhatjuk meg: t. i. az Euphrat és Tigris vidékén, vagy Perzsia és Armenia táján. A Szentírás ugyan említi a mondott két folyót (bár némelyek kétségbe vonják, hogy a sans Perat és 7|TH Hiddékel az Euphratot és Tigrist jelentené), mindazáltal a helyet közelebbről meghatározni nem könnyű dolog. Mert ki kezeskedhetik arról, hogy oly nagy felszíni forradalom, milyen a vízözön volt, e felszín alakját, következőleg a folyók folyását, sőt talán forrásaikat is. meg nem változtatta. Ha már az Éden fekvését sem tudják a tudósok közmegegyezéssel megállapítani, mennyivel nehezebb volna a teremtés helyét (mely legalább a Szentírás szavai szerint az Édenen kívül volt, de attól valószínűleg nem nagyon távol).

Ha némelyek az emberiség születése helyének az ural- altáji fensíkot tartják (különösen a nyelvészek), nincs okunk őket ezért megtámadni, mert megcáfolhatatlan biztosságra a mi véleményünk sem emelkedik. Mindazáltal figyelmeztetünk, hogy az emberiségnek két származási helyét jelölhetjük ki, t. i. a vízözön előtti és vízözön utáni emberi nem eredetének helyét.

Ami az embert az állattól élesen elkülöníti, az az egyenes testtartás, különféle testi és lelki tulajdonok mellett a nyelv. Ha elgondoljuk, hány különféle nyelven érintkezik az emberiség, ha elgondoljuk, hogy a nyelvet ki-ki külön tanulja és pedig az első oktatás által, mely nélkül, mint egy ismert mese is illusztrálja, a nyelvre magától soha senki reá nem jönne (értem a fejlett, tagolt nyelvet), akkor lehetetlen, hogy az ember előtt érdekes ne legyen a kérdés: honnét a nyelv ? A nyelv aszerint, amint képesség, kizárólag az ember tulajdona és pedig természetes és veleszületett tulajdona. Ismétlem csak annyiban véle született, amennyiben puszta képesség, (potentia). A képesség kifejtése a tapasztalat tanúságaként, kívülről jövő behatás, az oktatás eredménye. Nem lehet e kifejtés természetes, mert