Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

A HEXAEMERON ÉS AZ EMBER ALKOTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZENTÍRÁSI RÉSZLETEK MAGYARÁZATA.

Huszadik vers. Dixit etiam Deus: Producant aquae reptile animae viventis. rrn tpw ptf unt?' jisrecú hammajim serec nefes chajjá, sEayKysTcdTa uSktx syrora Jwycov Ecücűv. A «dixit» értelmezését már mellőzhetjük. Halljuk immár a Teremtő parancsszavát, mely a vki állatok létesiilését rendeli el. A r* sárac, reptavit, ss-w ige a mászást jelenti és pedig csak az állatokról szólva használható ; ugyanezen törzs szolgáltatja a csúszómászók megnevezését is ^**1^ serec, reptile, Épxsrov. A héber szöveg szóról-szóra fordítva igv hang- zanék : «Mászszék a víz csúszómászókat», mely kitétel sem a magyar, sem a latin és görög nyelvek természetének meg nem felelvén, szóhíven nem is fordítható. A héber ige jelentései továbbá «telve lenni», «hemzsegni», «mozogni», «tömegesen keletkezni» (Leopold Lexic.), miért is a helyes magyar fordítás ez volna: «Hemzsegjenek a vizek stb.» Mindazáltal mind a Vulgata, mind a LXX. fordítás helyes fordítás, mert a tényt tökéletesen megérteti. Szó ide, szó oda, mindhárom szöveg a «víz mászó állatairól» szól; a vízben szorosabb értelemben vett csúszómászókat nem ismerünk, s nem is igen hihetjük, hogy Mózes a tenger fenekéhez tapadt állatokról akart volna külön említést tenni, épen azért e helyütt bizton-bátran értelmezhetjük a vízi állatokról, az úszókat is belefoglalva.