Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
110 telemhez, hogy miatta az illető lelket elhanyagoljak. Maga az; apostol int; a betű öl, a lélek éltet. Mert ha csak annak megértésére szorítkozunk, amit a betű jelent, akkor vagy épen semmi, vagy igen kevés épülésünkre fog szolgálni a Szentírás. Minden, amit olvastunk, a jövőnek képe volt. Ami a zsidóknál csak előkép volt, az bennünk Isten segítségével teljesedésbe ment. így Illés próféta a mi Üdvözítőnket ábrázolta. Valamint Illést üldözték a zsidók, ügy az igazi Illést, a mi Üdvözítőnket is üldözték és megvetették. Illés elhagyta nemzetét: Krisztus pedig a zsinagógát. Illés a pusztába költözött: és Krisztus e világba lépett. Illést a pusztában hollók táplálják: Krisztust is e világ pusztaságában a pogá- nyok hite üdíti. Az Illést az Úr parancsa folytán tápláló hollók a pogány népeket ábrázolták: ezért van megírva a pogányok egyházáról: Jeruzsálem leánya, fekete vagyok ugyan, de kecses. Hogyan lehet az egyház fekete és mégis kecses? Fekete természeténél fogva, kecses a kegyelem folytán. Honnan van fekete színe? íme gonoszságban fogantattam és vétkekben szült engem anyám. Honnan van kecsessége? Hints meg engem izsóppal és megtisztulok: moss meg engem s a hónál fehérebb leszek.1 Egy a vitézek közöl megnyitó az ö oldalát és legottan vér és viz jőve ki. Az evangélista jellemző kifejezést használt, mert nem ezt mondta: átszúrta oldalát, vagy megsebezte, vagy más valamit, hanem ezt: megnyitó, hogy mintegy megnyissa az élet ajtaját, melyből a szentségek fakadtak, melyek nélkül az igaz életbe bemenni nem lehet. A víz, mely kijött, a bűnök bocsánatára osztatott. Az a víz pedig az üdvösség kelyhébe vegyült s ekként tisztulásul és italul szolgál.1 2 Hatásos és megkapó, midőn a Szentírás minden egyes szavát magyarázza, s mindegyikről van jellemző mondanivalója, mindegyikhez hozzáfűzi az erkölcsi tanulságot és oktatást: Lön pedig a templomszentelés ünnepe Jeruzsálemben és tél vala. Es Jézus a templomban jár vala Salamon tornácában. Körülvevék 1 Sermo 201. de Tempore. 2 Tract. 120. in Joann.
