Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
102 gyógyított. Annak engedetlenségét engedelmességgel javította meg, annak hűtlenségét hittel pótolta. Az orgona hatalmas hangjaival csendesítette fel Mária az örömdalt, hogy a dobok a gyors pergéstöl megszakadjanak. Zengjen karban az öröm- dal s a váltakozó énekkarok édes zengése egyesüljön egyetlen hanggá. Hallgassátok csak meg dalnokunk énekét: Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez lelkem az én üdvözítő Istenemben. Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát. íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék. Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a hatalmas, kinek szent az ö neve. A bűnnek megrögzött átkát az új szülés csodája legyőzte és Éva siralmát Mária éneke elnémította.1 Midőn ekként egyházunk legnagyobb szónoka, magasztos szavakba öntve saját meghatottságát, hallgatóit a magasztosságig felemelt ünnepi hangulatba hozta, akkor szónoki leírásokba kezd : Midőn előttetek a szent evangéliumot felolvastam, megértettük, hogy egy Márta nevű jámbor nő vendégül fogadta házában Jézust. Es mivel a szolgálat gondjai egészen-elfoglalták öt, nővére Mária ült az Úr lábaihoz és hallgatta igéit. Amaz dolgozott, emez pihent. Amaz egyet-mást kiadogatott, emez eltelt. Márta azonban sokat fáradva az Úr körüli szolgálatban, nővére ellen panaszszavakra fakadt, hogy öt dolgaiban nem segíti. Mária helyett az Űr felel Mártának: védője lett annak, kit tárájává óhajtott tenni. Márta. — úgymond — sok körül tőrödül, jóllehet csak egy a szükséges. Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik tőle. Hallottuk a panaszos kérelmét, de hallottuk a bíró ítéletét is. Ez ítélet megfelel a panaszosnak s megvédi a panasz- tottat. Mert Mária egész figyelmét az Ur édes szavainak szentelte. Márta arra ügyelt, hogy miként táplálja az Urat: Mária arra figyelt, miként tápláltassék az Úr által. Míg Márta az úrnak lakomát készít, addig Mária már élvezi az Úr lakomáját. Midőn tehát Mária gyönyörrel hallgatta a legédesebb igéket és figyelmes szívét a hallottak betöltötték, vájjon nem félt-e, hogy az Ur nővére panaszára így fog hozzá szólni: Kelj fel Sermo 18 de Sanctis.
