Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
103 és segíts nővérednek ? Csodás gyönyör tartotta öt lekötve az Ur lábainál: nem a gyomor, hanem a lélek élvezete. Kimentette öt az Úr, most tehát még nagyobb biztonsággal maradt meg helyén.1 Bizonyos az, testvéreim, hogy mindnyájan, kik az Űr testének tagjai vagyunk és azok maradni is akarunk, hogy ö is bennünk maradjon, kénytelenek vagyunk életünk végéig a gonoszok között élni; nem azon gonoszokat értem, kik Krisztust káromolják, kevesen vannak már olyanok, kik nyelvükkel káromolják, de sokan, kik életmódjukkal káromolják öt. Szükséges tehát, hogy életünk végéig ilyenek között éljünk. De mit jelent ez : Ki én bennem marad és én ö benne ? Mit mást, mint amit a vértanúk hallattak: Ki állhatatos marad mindvégül, az üdvözöl. Mikép maradt ö benne sz. Lőrinc, kinek ma emlékezetét üljük? A kisértésig, a zsarnoknak kérdéséig, a veszélyes fenyegetésig, az elítéltetésig maradt-e? Tovább maradt, egész a kegyetlen kínzásig. Nem gyors halállal végezték öt ki, hanem előbb tűzben kínozták. Megengedték neki, hogy sokáig éljen; de nem, nem azt engedték meg neki, hogy sokáig éljen, hanem arra kényszerítették, hogy lassan halion meg. Ezen hosszas halálos vergődésben, ezen kínzásokban, mert jól vette magához az Ur testét és vérét, mintegy azon étel által megerősítve s a kehely által lelkesítve, a kínokat nem érezte.1 2 Elmúlik a sokaság munkája és megmarad az egység sze- retete. Amit tehát Mária választott, az nem vétetik el tőle; amit azonban te választottál Márta, . .. elvétetik tőled; de saját javadra vétetik el tőled: hogy ami jobb, az adassék helyette. Elvétetik tőled a munka, hogy helyette pihenést kapj. Még te a tengeren evezesz, amaz már a révben van. Látjátok tehát, kedveseim, s úgy vélem értitek is, hogy e két nő, kiknek mindegyike kedves volt az Ur előtt, mindegyik szeretetreméltó, mindegyik az Űr tanítványa . . . két életet jelképez: a jelent és a jövőt, a munkásság és a pihenés, a nyomorúság és boldogság, a földi és örök életet. Két élet van : erről sokat elmél1 Sermo 27 de verbis Domini. 2 Tract. 27 in Joann.
