Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
99 egyedüli, kiben a latin géniusz a maga teljességében kidomborodik, innen van, hogy beszédeiben a gondolatok és eszmék a szentenciák szorosan körülhatárolt alakjában jutnak kifejezésre. Szentenciáinak köszönheti sz. Ágoston, hogy tanítását az egyházi zsinatok idők folytán majdnem szószerint átvették kánonjaikba. Az egyházi beszédben pedig a szentenciák jelentősége abban áll, hogy az előadott igazságot tetszetőssé teszi, másrészt pedig a hallgató a rövid és szorosan körülirt igazságot magának igen könnyen megjegyzi s mint a hallott, megértett s megkedvelt igazság drága emlékét viszi otthonába; az Isten így szól: a bűnt vagy nekem, vagy nektek kell megbüntetnetek. A bűnt vagy a bűnbánó ember, vagy a boszuló Isten bünteti meg. Mi a bünbánat? az ember haragja önmaga ellen.1 Az ember egyedül csak a kath. egyházban találhatja meg üdvösségét. A kath. egyházon kívül mindent találhat: becsületet, tisztességet, csak üdvösséget nem.1 2 Aki a kath. egyházból ki van zárva, éljen bár dicséretesen, nem nyeri el az örök életet, azon egy okból, hogy Krisztus egységétől el van vágva.3 4 * Ezen csűrben lehetnek jók is, rosszak is, de ezenkívül jók nem lehetnek.1 Az Isten titkosan és nyilvánosan mindenütt jelen van, senki öt a maga valóságában meg nem ismerheti, senki öt meg nem tagadhatja.6 Isten léte változást nem ismer, semmi annak tökéletességét meg nem rontja; nem lesz nagyobb, mivel tökéletes, nem lesz kisebb mivel örökkévaló.6 Az Isten évei s az Isten maga egymástól elválaszthatatlan ; az Isten évei az örökkévalósága; az ö örökkévalósága az Isten állaga, mely nem változik ; nála nincs múlt, mely már nem volna, sem jövő, mintha még nem volna.7 Az emberek az ördög hatalma alatt állottak, annak szolgáltak. Képesek voltak magokat eladni, de nem bírták magukat 1 Sermo 192 Sermo ad Caes. ecclesiae plebem. 3 Ep. 141. 4 De unico Baptizmo. 6 Knarr, in Psal, 74. 6 Tract. 4 in Joann. 7 Sermo 2 in Psal. 101. 7*
