Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Robitsek Ferenc: Sz. Péter római püspökségéről
85 primátusát ismerje csak el. Erre röviden azt lehet válaszolni, hogy ha az, hogy a korintusiakhoz írt levél valamiről hallgat, elég ok arra, mikép azt tagadásba vegyük, akkor dr. Lightfoot föltevése eo ipso dugába dől, mert arról ugyancsak nem emlékezik meg a nevezett levél sem közvetetlenül, sem közvetve. A többesszám első személyének használata azért történt, mert sz. Kelemen és a római nép egy szívvel- lélekkel óhajtották, hogy a korintusiak követve példájukat, örömmel ismerjék el az egyházi elöljárói tekintélyt és hódoljanak püspöküknek. Ha állana dr. Lightfoot föltevése, hogy a római püspök tekintélyét elnyelte a római egyházközség tekintélye és a római püspök tekintélye csak névleges lett volna, nem volt-e nevetséges, hogy — dr. Lightfoot véleménye szerint — épen a római hitközség mint olyan, figyelmeztesse a korintusiakat a püspök iránt tartozó tiszteletre és engedelmességre? Ez a kérdés maga megdönti dr. Lightfoot okoskodását. Nem lehet eléggé sokszor hangsúlyozni a protestánsokkal szemben, bogy egy szerző hallgatása valamely tárgyról még nem ok arra, hogy azt tagadjuk, különösen nem akkor, ha annak létezése mellett, mint pl. a mi esetünknél, egyéb érv is bizonyít. A XX. és legutolsó fejezetben a szerző a sz. hagyomány által "nyújtott és számos érv által beigazolt «factum Petri» t, mint éréit gyümölcsöt adja olvasói elé, de nemcsak úgy egyszerűen. Magasröptű szelleme kutatja az Istennek az Ú- és Új-szövetségben nyilvánuló sz. szándékait, azt az isteni eszmét, amely mind a kellőt létesítette, amelynek mind a keltő hű kihatása, megvalósulása, megtestesülése. Összeveti az O-szö vei séget az l'j-.szövetsógge] és rámutat, hogy az emennek alapját képezi, hogy következésképen az lij szövetségnek az Ó-szövetséget fednie kell, hogy az Ó-szövetség legfontosabb intézményeinek az Új-szövetségben, bár teljes formában, fenn kell maradniok; ilyen az ó-szövetségi főpapi intézmény és az ú,-szövetségi pápai főhatóság, az egyház egységének jelképe, amely ha nincs, nem teljesült eddig és nem is fog teljesülhetni az Üdvözítő jóslata: «Hallgatni fogják az én szómat
