Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Robitsek Ferenc: Sz. Péter római püspökségéről

kát. hanem épen Rómának volt leginkább érdekében, hogy azok ne terjedjenek, mert igaz ugyan, hogy sz. Péternek Krisztustól nyert előjogait felemlítik, de a római széknek sz. Jakab apostol alá való tartozását is hirdetik, nevezetesen azt állítják, hogy a római püspök minden tettéért a jeruzsálemi püspöknek felelős, akinek időről időre jelentést tenni tartozik. Ily ügyetlenül csak nem koholt volna Róma 1 A Clementinák hazája a Kelet, valószínűleg Szíria keleti része vagy Edessza környéke.

8. A sz. Péter római útjára vonatkozó katholikus hagyomány nem a Klementinák alapján keletkezett. A Clementinák Simon Mágusnak és sz. Péternek szándékáról beszélnek a Rómába való utazást illetőleg, de minthogy szóval sem említik, hogy az valóban meg is történt, nem képezhetik a katholikus hagyomány alapját.

Az első és a második század irodalmi emlékei szólnak ugyan mind a kettőnek római útjáról, de nem hozzák* e két utat egymással összefüggésbe. Sz. Péter római utazásáról tanúskodik az ö első levele, sz. Kelemennek a korintusiakhoz, sz. Ignácnak a rómaiakhoz írt levele és a Krpyy.a szerzője, akit a gnosztikus Herakleon már 150. Kr. u. idéz; továbbá sz. Dénesnek a korintusiakhoz írt levele. Ezekben még csak célzás sincs a bűbájos Simonra, vagy a vele való viszályra, de a bennök említett sz. Pál sem hasonlít ahhoz a Pálhoz, akit a bűbájos Simon alakjában vélnek felfedezni a rationalis- ták. Viszont sz. Jusztin említi Simon Mágusnak római tartózkodását, de nem szól sz. Péter útjáról. Sz. Irén es Tertullián mind a kettőnek római tartózkodásáról szólnak ugyan, de nem hozzák őket egymással összefüggésbe. Az első, aki ezt teszi a Phi- lösophumenák szerzője volt, de azt egészen más módon teszi, mint a Clementinák judaizáló szerzője, amennyiben Simon Mágust sz. Péter nem bünteti halállal, hanem megengedi, hogy magányba vonuljon, ahol tanítványai öt kérésére élve elássák, de hiába várják harmadnapon feltámadását. Olyan legenda- szerű összefüggést sz. Péter és a bűbájos Simon római útja között, amilyet a német rationalislák keresnek, nem találunk, csak a negyedik század «apostoli constitutióiban»; csakhogy akkor sz. Péter római tartózkodása és püspöksége a kérész