Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata
részéröl támadástól nem kell tartanunk. A Szentírást még a 24 órás nap behozatalával sem sértenök s épen ezért lehetnek, kik — ha az eddigi napokról mitsem is akarnak bizonyosnak mondani — a negyedik és következő napokat már határozottan 24 órás napoknak mondják, mert az égitestek, melyek a napok idejét is szabályozzák, már meg- teremtvék. Ezekkel szemben vitatjuk, hogy a negyedik nap időköze, hasonlóan a többiekhez, akár egy egész kort is felölelhetett. Mert, ha a megelőző (harmadik) nap növényzete az állatéletet még nem táplálhatta, a következő (ötödik) nap pedig már állatéletet fejleszt, magától értetődik, hogy az állatélet által föltételezett, tápot nyújtó növényélet a két nap közé eső időközben fejlődött ki. Az ilyen kifejlődés azonban erőszak nélkül nem lehet egy 24 órás napba sajtolható esemény, nem pedig annál kevésbbé, mert a negyedik nap müvét, magunkhoz következetesen, a sürü felhörétegek eloszlása által magyarázzuk, mi hirtelen semmi esetre sem történhetett, mert a Föld testi melegének tetemes csökkenése hirtelen végbe nem mehetett. Továbbá mi okból állíthatjuk a negyedik és az utána következő napokat szorosabb értelemben veendő napoknak? Hisz a nappal és éjjel váltakozása már az 5. versben van megállapítva, már ott kell e váltakozást a Föld forgásának betudnunk (t. i. a Naphoz való viszonyában). Ha tehát a negyedik nap természetes nap, miért nem lehetnének a megelőzök is azok? Miért kelljen épen e negyedik naptól természetes napokat számítanunk, anélkül, hogy az előbbi napok tartamával valamit törődnénk, holott az ilyen számítást már az 5. versnél is épen olyan joggal kezdhettük volna ? nem tudjuk belátni. Azon föltevés, hogy lehetett azon időben egy természetes nap egy egész korszak is, még hypothesisnak is valószínűtlen. F.z csak úgy történhetett, ha a Föld öntengelye körül csak valamivel (igen kevéssel) előbb vagy később végzi be futását, mint bolygó pályáját a Nap körül. Ilyen lassú forgást azonban még a Föld fejlődése szakában sem képzelhetünk, ha elgon-