Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata
707 köpenyével elborította, a hőmérséklet lassú, de mégis tetemes alászállása folytán vékonyodik és e vékonyodásnak megfelelően erősebb fény hatol a Földteke arcához, míg végre a burok felszakad és a Föld felszínéről a felhöréteg egyes nyílásain tiszta kilátás támad a mindenségbe s a Nap mellett feltűnnek még a Hold és a csillagok. A felhőzet azonban még nem tűnt el, csak áttört; még mindig igen sűrű gomolvokkal találkozunk, ámbár közöttük már folytonossághiányt, azaz lékeket, hasadékokat találunk, még mindig hosszú időszaknak kell elmúlnia, hogy a szűzi kékségü égbolt minden fellegfol- tocska nélkül pompázzék a szemlélő előtt. A gomolyok tüne- dezése egészen az összteremtés befej eztéig tarthatott. Maga a Nap az idővel egykorú ösanyagból keletkezett a Föld születése előtt, valamint az anya létezik gyermeke előtt. Hasonlóképen, ha nem is ugyanazon okból létezhettek már az állócsillagok is, melyek nagyrészt mindmegannyi napok. A Hold azonban, mint Földünk bolygója, tehát annak szülötte, csak a Föld különválása után keletkezhetett, keletkezésének ideje észszerűen tehető a Föld chaotikus állapotának korába. In firmamento coeli, birkia hassámajim, sv T(t> (TTspstdp-aTt ToO oúpavoO. A firmamentum fogalmat tárgyalva észrevehettük, hogy e szó nemcsak a levegöég jelzésére használtatik, mely fölött a felső vizek úszkálnak, hanem a csillagrégió fölötti tér jelölésére is. Az élő nyelvekben sem vagyunk máskép, ha népiesebben szólunk. Ugyanis, ha azt mondjuk, hogy a «csillagok az égen ragyognak», bizonyára mást értünk az «ég» szó alatt, mint ha azt mondjuk, hogy «beborult, vagy kiderült az ég». És ugyan mi okunk volna azt mondani, hogy a Szentírás kevésbbé népies nyelvezetű holott minden sorából kitűnik a népieshez való alkalmazkodás nemcsak nyelvben, hanem felfogásban is, az ú. n. accommodatio paedagogika. Az előbbi helyen a szó pusztán állott minden közelebbi meghatározás nélkül és nekünk csak a dolog természetéből kellett kihoznunk, hogy melyik eget értsük; itt azonban már némi közelebbi meghatározást is olvasunk: firmamentum coeli, mi talán eléggé sejtetheti, hogy 45*
