Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

708

valami más «kiterjesztésről» (rakia, expansum) van szó. Meg kell engednünk, hogy Mózes első olvasóinak is mást és mást kellett a két különbözöképen meghatározott kitétel alatt érteniük, ha csak azt nem akarjuk állítani, hogy vagy a Szent- írást nem értették, vagy a felhők és égitestek régióját egy és ugyanazon magasságba helyezték. Mindkét feltevés elvetendő, mert sem Mózes nem írhatott azért és úgy, hogy ne értsék, sem a zsidók nem lehettek balvéleményben az iránt, ami csaknem közvetlen észrevevés alá esik, t. i. a felhőzet és csillagzat magasságainak különbsége. Száz szónak is egy a vége: a «firmamentum coeli» alatt értjük az égitestek táját a világűrben, ha más okból nem, akkor már csak azért is, mert épen az égitestekről, vagyis a világitó testekről van szó.

A Septuaginta a Vulgatától és Mózestől eltérően, ezen és a következő szavak közé illeszti magyarázatát: sí; ©xöow sxi r/j; yffe, hogy világítsanak a Földön.

Et dividant diem ac noctem. A nap és éj különbözeteinek oka helyes csillagászati ismeretek szerint Földünknek öntengelye körül való forgása, mi bővebb magyarázatra nem szorul. Népiesebben szólva azonban még ma is így beszélünk: a Nap felkel, delel, leáldozik; mert egyszerűbben képzeljük el a dolgot úgy, amint az érzéki észrevevésünkbe ütközik. Ilyen felfogás szerint nem mondjuk a Napról, hogy a Föld egy forgást végzett tengelye körül, hanem inkább azt mondjuk, hogy a Nap tette meg útját a Föld körül. Ez a felfogás villan ki itt is a Szentírás szövegéből; e felfogás különben Mózes idejében nemcsak népies, hanem egyszersmind egyedüli is volt.

Ám a tágabb. szabadabb magyarázatot is követve, egyedül csak a Nap azon égitest, mely a nappal és éjjel közti különbséget megállapítja, pedig a Szentírás általában az ég világító testeinek adja azon rendeltetést, hogy a nappalt az éjtől elkülönítsék. Ez mind igaz, de mégis a Hold és a csillagok is eljárnak némileg e hivatalban. Amikor ugyanis a Holdat vagy a csillagokat szembetűnően látjuk, akkor nappal semmi esetre sem lehet, valamint éj nem lehet akkor, midőn a Napot látjuk fejünk fölött ragyogni. A népies felfogás ugyanis mitsem tud arról, hogy az égbolton nappal is volnának csillagok, melye-