Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

701

Sz. Ágoston, mint aki még nem állhatott a mai természettudomány színvonalán, bizonyára nem tudta elképzelni, hogy a «germinet terra» elhangzása után a növényzetből valami még hiányozzék, másrészt belátta, hogy a harmadik nap még nem lehet a tökéletesen fejlett növényélet tenyésztője, azt a véleményt állította fel, hogy a harmadik nap teremtési müve. a mennyiben a flórára vonatkozik, legalább részben nem actualis, hanem csak potentialis, virtuális, vagy mint maga mondja causalis teremtés; azaz szerinte a növényzet még nem indult tenyészetnek, hanem csak a Föld kapta meg a tenyésztő erőt (virtus producendi herbas). E vélemény a sz. szöveggel észreve- hetöleg nem egyeztethető meg oly jól, mint az előbbi, de egy könnyed változtatással vele egészen azonossá tehető, ily módon : A teremtés igenis tényleges (actualis) volt azon fajokra és egyedekre vonatkozólag, melyeknek lét- és tenyészeti föltételei már nem hiányzottak; virtuális és potentialis (képesítő) teremi és azokra nézve, melyek számára ily föltételek hiányzottak. íme e magyarázat a fentitől mit sem különbözik.

Komolynak tréfás, tréfásnak komoly a kérdés: vájjon a mag volt-e a növény előtt, avagy megfordítva? Épen olyan, mint ama régi tréfás kérdés: vájjon tojás volt-e előbb, avagy tyúk ? A kérdés azonban bár eldönteni nehéz, mégis figyelemre méltó. Nézetem szerint, az első növények az egyszerű sejtek voltak, melyek párolás és oszlás által szaporodnak. Itten magról és növényről nem igen szólhatunk. Vájjon mi tökéletesebb a mag-e vagy a növény? Csak úgy tudom eldönteni, hogy egyik sem! Mégis ! a magban az életnek mintegy csak jelét, kezdetét látom, a csirában és növényben pedig már magát az életet, mi arra bírna, hogy a magot tartsam előbbinek s egyszersmind a közvetlen teremtés tárgyának; de ha ellenvetik, hogy a mag már csak a faj fentartásának közvetítője, nem pedig maga az individuum, feleim nem tudok! e Animalia — mondja sz. Ágoston — ... potest incertum esse, utrum ex ipsis semina, an ipsa ex seminibus: quolibet tamen horum prius, ex terra certissimum est.y> (De Gen. ad litt. 1. 5. c. 23.) A szent egyházatya szavaival felelhetünk akkor is, ha a növényvilágról van szó. Ha minden fejtörésünk hiábavaló, elejtjük a megold