Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata
700 Ságot pedig, milyen a vadon őserdők mélyén uralg, már az első napon is megengedhetünk, annál inkább kell azt e harmadik napon föltételeznünk. (Megjegyzem végül, hogy a nem is jelent okvetetlenül zöldelőfüvet, hanem mint a LXX. fordítja, takarmányfüvet is, ßo-ivviv yóorou = herbam pabuli.) Vannak azonban olyan növények is, melyek csakugyan a Nap veröfényét követelik, hogy tenyészhessenek. Ilyenek mindjárt a tenyészet első idejében nem élhettek. De tévesztett dolog is volna a harmadik nap időközébe akarni beleilleszteni a tökéletes pompájában viruló növényvilágot; ezzel csak a tapasztalás igazolta fejlődési menetet tagadnék, melyet az Alkotó nem mellőzhetett. Hiszem és állítom, hogy a növényzet fejlődése a harmadik nap idejébe esik, de hogy az összes természet további fejlődéséből a növényzet tökéletesbiilö fejlődését kizárjam, attól eltilt a komoly kutatásokon alapuló józan tudomány, eltilt saját istenadta józan gondolkodásom, melyet, ha lehet szabadabban szólnom, az isteni tudás egy szikrájának merek nevezni. Valahányszor a biblia valamely dolog teremtéséről szól, értem ez alatt annak föllépését, de vitatom a természet tökéletes kifejlettségéig, azaz az ember teremtéséig annak lassan, de biztosan előrehaladó tökéletesedő kifejlődését. Tudom, hogy így a kinyilatkoztatással a legszebb összhangban maradok ; mert egyrészt az ellenkezőt Isten csodás beavatkozása nélkül fel nem tehetem, másrészt, minthogy a teremtmények tökéletes kifejlettségének idejét körülbelül egy időpontba helyezem, ha azt tartanám, hogy Mózes a teremtményeket tökéletes kifejlettségök korában említi, egyszersmind azt kellene tőle követelnem, hogy a hatkorszakos beosztás mellöztével a min- denség teremtését egy időpontra, mondjuk, «nap»-ra tegye. A csoda által való beavatkozás azonban az ember jelenléte nélkül elegendő okkal nem bír, tehát inkább nevezhetném erőszakos, természetellenes és fölösleges beavatkozásnak; ez pedig mindennek lehet inkább sajátja, mint Istennek, az utóbbi követelés által pedig azt kívánnám Mózestől, mondjuk : a kinyilatkoztatástól, hogy valótlant állítson, mi úgy az ihletőtő/, mint ihleteitől egyaránt távol van.