Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Damian János S. J.: A tizenkét apostol tanítása

böjtöljetek azokért, kik titeket üldöznek: mert minő jóság van abban, ha azokat szeretitek, kik titeket szeretnek? Nemde a pogányok is ezt teszik ? Ti pedig szeressétek azokat, kik titeket gyűlölnek és nem lesznek ellenségtek. 4. Tartóztasd meg magadat a bús és test gyönyöreitől. Ha valaki jobb arcodat megüti, fordítsd felé a másikat is, és tökéletes leszesz; ha valaki téged egy mérföldre szegödtet, menj vele két mérföld- nvire: ha valaki köpenyedet elvitte, add neki ruhádat is; ha valaki elvette tőled, ami a tied, ne követeld vissza; úgy sem teheted. 5. Adj mindenkinek, ki tőled kér és ne követeld vissza ; mert az Atya akarja, hogy mindenkinek adjunk az ö adományaiból. Boldog, ki a parancs szerint ad, mert ö ártatlan. Jaj annak, ki elfogad; mert ha valaki elfogad, ki szükségben van, az ugyan ártatlan ; aki azonban nem szenved szükséget, számot fog adni, miért és mi végből fogadott el valamit; bilincsekre verve felelni fog arról, amit tett, és előbb nem fog onnét kijönni, mig az utolsó fillért meg nem fizette. 6. Azonban erről is mondva van: izzadjon alamizsnád kezeidben, míg meg nem ismered, kinek adjad azt.2- Ezen részlet I. 3—II. 1. hiányzik a Barnabás-Ievélben, a latin fordításban, a Canones ecclesiastici-ben ; de meg van a Constitutiones- sanctorum apostolorum VII. könyvében. Mivel pedig utóbbi, valamint a didache is leginkább Szíriában, előbbi müvekben Egiptomban terjedtek el. Warfield ezen körülményre alapítja feltevését, hogy az eredeti «Duae viae» két: az egiptusi és a szír szövegben forgott közkézen.

Massebieau ellenkezőleg, kit Lightfoot és későbben Harnack követett, a kérdéses részlet nélküli didachét zsidó eredetűnek tartja, kik ezt proselitáik oktatására írták meg. Tőlük vették át a keresztények és toldották meg a keresztény tant tartalmazó említett részlettel. Harnack szerint ennélfogva az ösirat a zsidó «Duae viae», melyből közvetetlenül Barnabás levele és a didache első szövege ered; ebből származott a latin szöveg, a Canones ecclesiastici és a didache második szövegezése, melyet a konstantinápolyi codex megőrzött és a Constitutiones sanct. apostolorum VII. könyve is kölcsönzött.

Funk élesen megcáfolja a két feltevést és ügyes érveléssel állítja fel saját véleményét, mely szerint a konstantinápolyi codex, a Constit. sanct. apóst., Barnabás levele, a latin töredék és a Can. eccl. párhuzamosan keletkeznek az ösirat nyomán, de mégis úgy, hogy a két utóbbi közelebbi viszonyban áll Barnabás leveléhez is.