Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Damian János S. J.: A tizenkét apostol tanítása
Ö20 két buzdítja: XVI. 2. «Gyakran fogtok összegyülekezni keresvén azt. ami lelketeknek üdvös.» A szentségek közöl a didache hármat említ: a keresztsé- get. az Oltáriszentséget és a penitenciatartás szentségét. A keresztség felvételének szükséges feltétele a hit és erkölcsoktatás: VII. 1. Miután mindezeket elmondtátok kereszteljetek; megelőzi pedig a VII. fejezetet ez élet és halál kettős útjáról való tan. v A keresztség által lép az ember az egyházba, nélküle nem járulhat az Oltáriszentséghez, tehát a többihez sem: IX. G. Senki pedig ne egyék, a ti Úrvacsorátokból, hanem csak akik Jézus nevében keresztelve vannak Az Oltáriszentséget kettős rendeltetése szerint, mint miseáldozatot és mint áldozást említi. A miseáldozatról szól az egész IX. már említett fejezet és a X. is. Ugyanott szól a szent áldozásról is. A hivök kötelessége az Úr napján a szent misén jelen lenni, amikor a szent áldozathoz is járulnak: XIV. t. Az Úr napján (vasárnapon) összejővén, törjétek a kenyeret és adjatok hálát. A harmadik szentség, melyről a didache határozottan és világosan szól: a penitenciatartás szentsége. A penitenciatartás szükséges azoknak, kik bűnbe estek: X. 6. Ha valaki szent, közeledjék; ha valaki nem az, tartson penitenciát. IV. 14. Az egyházban gyónd meg bűneidet és ne járulj rossz lelkiismerettel az imához. XIV. Az Úr napján összejővén törjétek a kenyeret és adjatok hálát, miután bűneiteket meggyóntátok. Minden bűn bocsánatát lehet a penitenciatartás szentségében megnyerni: XI. 7. minden vétek megbocsáltatik; kivételt csak a Szentlélek elleni vétek képez, mely abban áll, hogy igaz prófétát megkísértenek és tana közt különbséget tesznek:
