Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Szekrényi Lajos: A jeruzsálemi zsidó templomokról

593

újíttatta. Atliálja alatt a szent hely nagyon sokat szenvedett, mert még a fogadalmi ajándékokat is a bálványok tiszteletére fordította. Azért Joás elhatározta, hogy a már tetemesen megrongált templomot alaposan kijavíttatja (873.). E célra a templom udvarában gyűjtő szekrényt (p"iX) állíttatott fel,

hová a nép önkénytes adományait juttatta (Kr. II. 24, 8), s az így befolyt pénzt a templomi adóval együtt a szent hajlék helyreállítására fordította, a megma adt összegből pedig arany- és ezüstedényeket készíttetett. Ezeket azonban rövid idő múlva Hazáéi szír hadvezérnek volt kénytelen átengedni, hogy Jeruzsálemet az ostromtól megkímélje (Kir.

IV. 12, 18.). ■ - ■

Amázja háborúba keveredvén Joással, Izrael királyával, miután 825 táján az ütközetet Beth-Sémesnél elvesztette, Joás a templomnak összes arany és ezüst edényeit magával vitte. Még nagyobb szerencsétlenség érte a sz. hajlékot Áház alatt, ki 742-ben a rézoltárt eltávolította, s helyébe egy, Damasz- kusban látott oltár mintájára újat készíttetett. A réztengert tartó érctulkokat is elvitette, s a vízmedencét egyszerű kö- alapra tétette. A kerekes víztartók mezőiben lévő díszítményeket szintén leszedette a medencékkel együtt, de hihetőleg azért, hogy e ritka műkincseket az asszírok elöl elrejtse^ holott kevéssel előbb a templom kincseivel bírta arra királyukat, Tiglath Pileszárt, hogy Jeruzsálem falai alól békésen elvonuljon. A bálványozó Áház a templomot is bezáratta, s uralkodása alatt a sz. hely áldozatok nélkül, teljesen elhagyatva állott (Kr. II. 29, 7.). A jámbor HiszJcia (Ezekiás 727—699.) az isteni tiszteletet helyreállíttatá, sőt a templom ajtószárnyait újra aranylemezekkel boríttatta be, s a 12 tulkot ismét a rézhenger alá helyeztető (Jer. 52, 20.), de Szanlié- ribbel folytatott szerencsétlen háborúja arra kényszerítette, hogy 30 arany és 300 ezüst talentum árán békét kössön vele. E roppant összeget csak a királyi és a templomi kincsek feláldozásával teremthette elő, s még a sz. hajlék ajtajának aranylemezeit is le kellett szedetnie.

A legútálatosabban mégis Menaseh (Manasszesz, 679 — 642) fertöztette meg Jehova házát, ki magában a sz. helyen

<rHittudományi Folyóirat» 1893. 38