Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Irodalmi értesítő
547 «semmi a foganatja, ritka az eredménye». 1537-ben Ottó nevű pápai követ Londonban nagy tartományi zsinatot tartott, de minden igyekezete a javadalmak összehalmozásának meggát- lására hajótörést szenvedett. A tartományi zsinat atyái úgy vélekedtek, hogy «az öregekre sérelmes volna, megfosztani őket az eddig élvezett nagy jövedelmektől, a hevesvérű fiatalokat pedig nem tanácsos felizgatni». Megmaradt tehát a régi zűrzavar e téren; de különös, hogy ugyanazon zsinati atyák szívesen belegyeztek, hogy az apácák szigorúbban böjtöljenek. 1311-ben a vienni zsinaton egy jámbor püspök keservesen panaszkodott: hogy némely méltatlan pap, ki nem képes egyetlen javadalmat illően ellátni, annyi javadalommal rendelkezik, hogy ötven tanult és jámbor életű papot el lehetne tartani, holott azok koldulással kénytelenek életöket tengetni míg képzetlen emberek bitorolják a javadalmakat; össze is dőlnek a templomok, a javadalmasok folyton kóborolnak, dőzsölnek, míg a tanult érdemes jámbor papok éheznek; el is van hanyagolva a nép; a hitélet sülyed, az erkölcsök elfajulnak. Szörnyű állapotok lehettek akkor! XXII. János pápa üdvös intézkedései is eredmény nélkül maradtak. A konstanci zsinat az Egyház egységének helyre- állításával és az eretnekségekkel volt elfoglalva, a bázeli zsinatot pedig schismába sodorták, a helybenlakás ügyének rendezése tehát a trienti szent zsinatra maradt. Két ülésen behatóan is tárgyalta és véglegesen meg is alkotta a lelkipásztorok helybenlakását szabályozott törvényt. Ez történt a Sess. 6. cap. 1. de Reform, és a 23 sessióban. E törvény áldásosán hatott a zilált ügyben és megteremtette a rendet, mely maiglan benne tiszteli megállapítóját. Szerzőnk a trienti sz. zsinat határozatait szószerint közli, és avatottan és kimerítően fejtegeti azokat. Különösen megtetszett nekem szerző eljárása, melylyel tisztázza a vitás kérdést: vájjon isteni jogon alapszik-e a lelkipásztor helybenlakásának kötelezettsége, vagy csak egyházi intézkedésen? Pallavicini, a trienti szent zsinat Írója ecseteli, mily hévvel vitatkoztak a zsinat atyái e kérdés fölött a nélkül, hogy 35*
