Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Kőrössy Endre: A megtestesülés Isten dicsősége
481 a Megtestesülés leghathatósabb eszköze a mennyei dicsőségnek. Először is a mindenhatóságnak majdnem «netovább»-ja — ha e szót itt kivételesen használni akarom — nyilatkozik a Megtestesülésben. — Ha ugyanis a mindenható Isten hatalmát szemléljük az ég és a föld s az összes létezőknek semmiből, pusztán szóval, sőt csak az elhatározásnak egyetlen gondolatbeli cselekményével való szabad létrehozásában: akkor mérhetetlenül nagyobbodik bámulatunk, ha a Megtestesülésnek imádandó titkát veszszük fontolóra. Igen, mert ez a hit által meg nem világított emberi felfogás szerint a lehetetlenségek egyesítésének tűnhetik fel. Teremteni, ha semmiből is, nem látszik oly felfoghatatlannak előttünk; hiszen mi emberek is, kik pedig az isteni mindenhatóságtól való távolunkat nemcsak elismerjük, hanem végtelennek tudjuk, képesek vagyunk olyat, ami még azelőtt nem volt, alkotni. — bár igaz, hogy létező anyagból és megfelelő eszközökkel. De ha az ember tehetsége és Isten akaraterejének hatása között nagy a különbség, ugyanily különbség létezik a két tehetség által alkotott müvekben is: azért a végtelen arányhoz viszonyos a következtetés. Vagyis: bárha mi a magunk erejéből valamit semmiből létrehozni, azaz szoros értelemben véve, teremteni képesek nem vagyunk, sőt annak belső mikéntjét teljesen felfogni sem tudjuk: mégis abból, hogy mi véges erőinkkel már olyan valamit, ami előbb nem volt, alakíthatunk, következtethetünk viszonylagosan Isten mindenhatóságára, amint az a teremtésnél nyilvánulhatott és valóban nyilvánult. Épen azért az abban megnyilatkozott mindenható akarati erő, mint isteni tulajdonság, mint a végtelen tökéletességű Istennek lényeges tulajdonsága, nem is annyira feltűnő; eszünkkel abban sem logikai, sem physikai, sem metaphysikai lehetetlenséget nem látunk és nem láthatunk. A Megtestesülésben máskép látszik a dolog. Figyeljük csak meg: ki lett emberré? Isten maga, — tehát a végtelen lény vett magára véges természetet. Ámde e kettő annyira ellentétes, hogy azoknak összeegyeztetése a kegyelem világát nélkülöző emberi ész előtt nem látszik lehetségesnek, s annak 31 • Hittudom áznyi Folyóirat• 1893.
