Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

474 sz. könyveknek mintegy homlokára tűzvén, de végtelen böl­csességéhez képest oly módon, hogy a csecsemő korát élő zsidó nép reá ne jöjjön és téves értelmezés folytán kárát ne vallja. Ez is igazolja sz. Ágoston jól ismert mondását: «Novum Testamentum in veteri latet et vetus in novo patet». A Fiú által (in principio, per principium) teremté az Atya (Deus) a világot, melyet a Szentlélek (Spiritus Dei) éltet vala! Pater per Filium in Spiritu Sancto! — így fejezik ki a sz. atyák Isten műkö­déseit, — így — íme — maga a kinyilatkoztatás is! Távolról sem hiszszük, hogy e magyarázat a sz. szöveg szóhív értelmezése. Ha az volna, akkor megtalálták volna már a zsidók is — pedig nemcsak meg nem találták, hanem még az isteni Mesternek e dologra vonatkozó fejtegetéseit is kemény beszédnek mondották! Tudva azonban, hogy a sz. szöveg szóhív értelmezése mögött más mvstikus értelem is rejlik, tudva továbbá, hogy a sz. atyák általános értelmezése ezen magyarázathoz szívósan ragaszkodik.: — ezen értelmezés, helyességétől és valódiságától egy tapodtat sincs kedvünk tágí­tani. Említők, hogy az értelmezés nem is egészen mystikus, — tehát némileg szószerinti ? Igenis némileg az. amennyiben a Spiritus Dei alatt a szószerint való értelmezéssel is érhet­jük a sz. Háromság harmadik személyét. — Közönséges dolog, hogy a természetbúvárok emlegetnek bizonyos hypothetikus anyagot, melyet az egész mindenségben és minden dologban elterjedettnek mondanak, melynek segít­ségével a természeti tünemények mibenlétét iparkodnak kima­gyarázni. A bölcsészek, természetvizsgálók ettől sohasem tudtak s épen ezért nem is iparkodtak szabadulni. Régebben az inponderabilis dolgok közé számítók, — manapság aether- nek nevezik. A fényt, hőt, villamosságot ezen leb, vagy aether rezgéseinek tudják be, nemkülönben e tünemények terjedését is. E nélkül a világegyetemet mintegy holtnak kellene kép­zelnünk. Az aether elemekből nem áll, de magát sem szoktuk az elemek közé számítani; vegyiiletet mással nem képez, miért is ez anyagnak kiválását más anyagból nincs bátorságunk föl­tenni, pedig létezése már szükséges, mert maholnap el fog hangzani az ige «fiat lux», mi az aether léte nélkül nem tel­

Next

/
Thumbnails
Contents