Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata
470 mateiin prima zűrzavarára; mégis megengedve a szükséges anyagi fejlődést a tökéletlentől a tökéletes felé, az egyszerűtől az összetett felé, az egyetemes chaost már a priori meg kell engednünk. Egyébiránt nem lesz fölösleges e kétrendbeli chaos képét egymás mellé állítani. A világegyetem cbaosa véges, vegyileg egyszerű gáz- nemű tehát áópxvo; = láthatatlan, LXX.), folytatólagos, holt anyagtömeg. A Föld chaosa a Nap testéből kiröpített, a természet törvényei szerint működésben levő tömörebb anyagtömeg. A chaost szépen jellemzi Ovidius: XJnus erat foto naturae vultus in orbe. Quem dixere chaos, rudis indigestaque moles. Nec quidquam, nisi pondus iners congestaque eodem Non bene iunctarum discordia semina rerum. (Metam. 1. 1.) Nem hiányoznak, kik a Szentírás értelmezőit nevetség tárgyává akarják tenni, hogy a sz. szöveg két szavából: «puszta és üres» a Föld chaotikus állapotát akarják kiolvasni, így Rosenmüller J., ki a chaos meséjét a klasszikus mytholo- giák hatásának tulajdonítja, bezzeg — felelhetjük — így magyarázták e szöveget már azok is, kik nem voltak elkapatva a pogány mythologiák által, így pl. a zsidók is. Különbség is van ám a pogány képzelet öröktől való chaosa (^áo;, űlvi) és az Istentől teremtett chaos között. Inkább az ös kinyilatkoztatás eltorzítása adta eredetöket az antik mythosoknak, semhogy ezek szülték volna a keresztény értelmezést. Különben a chaosról szól már a babyloni Genesis is, mely a vizek zűrzavaros tömegét «mummu tiamat»-nak nevezi. Az egiptomi papyrusok sem hallgatnak a Föld kezdetleges, fejletlen állapotáról (Papyrus Anastasy 1. 350.) Tenebrae erant super faciem abyssi, E szavak tökéletes értéséhez tudnunk kell. 1. mit gondolunk az abyssus alatt; 2. miféle sötétséget a tenebrae alatt és 3. mi legyen a jelzett állapot oka. a) Az abyssus-1 a héber szövegben ClHfi tehóm szó fejezi ki, melynek értelme: a tíz bősz, torlódó áradata, feneketlen, örvény, özön (Abgrund, Schlund); az alexandriai fordítás-