Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

— 469 —

véletlen és megkülönbözetlen. Onkelos szerint: «elpusztított és üres». E fordítások általában véve nagyon egyező értelműek. A héber kitétel ily alakban a Szentírásban már csak egyetlen egyszer fordul elő és pedig Jeremiásnál: «Aspexi terram et ecce vacua erat et nihili Órái nJTUm 4, 23.), További

parallel hely : . . . yzíp <?ou x.tígx<jx tóv x.ótu.ov sí; ápwpfpou öXyk... (Sáp. 11. 18.) az utolsó két szó elég híven fedi a chaos fogalmát.

Nincs megállapodás arra nézve, vájjon az itt jelzett chaos a világegyetem anyagát foglalja-e magában, vagy csakis Földünk tömegét. Ha csakis az utóbbit, akkor a két első vers közé oly roppant időszakot kell helyeznünk, melyet ezeknek folyamatos egymásbaolvadtsága könnyen meg nem tűr. Az ilyen előadás: terra autem . . . etc.», vagy r,Ós yfj xta . . . még csak távolról sem sejteti azon időközt, mely az egyetemes chaos teremtésétől a Földnek a Nap testéből való kipattanásáig eltelhetett. Másrészt ellenérv lehet az, hogy a fordítások folyamatossága az eredeti héber szövegben hiányzik. Erre így felelhetünk : igaz ugyan, hogy a fordítások folyamatossága a héber szövegben inkább így volna kifejezve: *nrif =

vattahí háárec, mindazáltal a puszta 1 = és is eléggé jelez bizonvos közelebbi egymásutánt; rrn nxm = veháárec

T T I V T T ?

hájá). Ily pro és contra érvelés mellett most már az is bizonytalanná válik, vájjon Mózes szól-e valamit az egyetemes chaosról, avagy csak a Föld kiválásának idejétől veszi fel az elbeszélés fonalát? mit ismét a már tárgyalt érvek tiltanak. Különösen, ha hivatkozás történnék a szószerinti értelmezésre — be kell vallanunk, — a kibúvó nehéz volna, mert a szöveg így szól: terra autem erat inanis et vacua; továbbá nincs okunk kétségbevonni, hogy a 2. vers már a geogoniát kezdi tárgyalni; sőt — nehéz is volna, azaz lehetetlen, — a Földteke kiválásának idejét másutt keresnünk, vagy máshova illesztenünk, mint az első két vers közé.

Ha a Föld már mint különálló test is chaotikus anyagú, akkor, ámbár a biblia iröi inri kitétele ez utóbbi megszorítás után aligha vonatkozik az egyetemes chaosra, az ú. n.