Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

468

tetik : «A Föld pedig puszta és üres vala» és így azt kellene mondanunk, hogy az anyag teremtéséről a Szentírás nem ejt szót. Másodszor, mert e vélemény nagyon kedvezne az anyag örökkévalóságát hirdető tannak. Harmadszor, mert az egész hatnapi időközt principium-nak nevezni a helyes gondolkodást sérti, ha csak nem akarnék a hatnapi időközről szóló theo- riát Origenes és Philo már egyszer említett tanának feláldozni, pedig ezt nyomatékos okok tiltják. Ha a Vulgata esetleg azt mondja: «Qui vivit in aeternum creavit omnia simul», az eredeti szöveg e simul érteménvét megszorítja sxtmts tí tczvt* v.ov/r, (— együtt, közösen, egyetemben, de nem «egyszerre». A latin simul ez érteményeket mind magában foglalja). Eccli 18, 1.

Hogy az anyag örökkévalóságának manapság annyira felkapott s egyszersmind oly észellenes tanát lerontsuk, elég legyen utalnunk a megcáfolhatatlan philosophiai időre numerus reális infinitus impossibilis még pedig térben úgy, mint időben; a végtelenben végesről nem lehet szó, ámde a világ történetében csak véges időt (napokat, éveket) számítunk. Több időt és tért vesztegetni e kérdésnél fölösleges.

Második vers: Terra autem erat inanis vacua. Az eredeti héber szöveg szerint (tóhú vabbóhú). Tulajdonképen mindkét szó főnév, még pedig az első származik a nnn tállá törzstől, jelentménye pusztaság, sivárság, (vastitas,

solitudo), a másik ered a |“|n3i báhá törzstől és ürességet,

T T

hiányt (inanitas, vacuitas) fejez ki. Szószerinti fordítása tehát «pusztaság és üresség». Tudnivaló azonban, hogy a héber nyelvben a melléknevek a főnév nyelvtani természetével bírnak, kivéve épen jelentősöket, és így e helyütt is melléknévileg fordítandók: «puszta és üres». A Vulgata egészen helyesen «inanis et vacua» kitétellel fordítja, az alexandriai értelmezők (LXX.) áópxTQ? /.y). áxaTaincsúxGTo; — láthatatlant és rendezetlent mondanak. Aquila szerint; závoua xal oűXsv = üresség és semmi, mint látjuk, a főnévi alak megtartásával. Theodotion: oőSsv xxl oőósv = semmi és semmi. A szír fordítás «puszta és mívelet- len»-t említ; Symmachus fordítása ápyov zai áStázpivov — mi