Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Szentes Anzelm: Hitünk végső indítóokáról
347 tényének alaki vagyis inditóokában a további alaki külső miértiségi ok, és vájjon ez utóbbi közvetlen megismerés, vagy pedig közvetett ismeret ? Itt minden szónak fontos értelme van s az alkalmazásban jobban megértjük a kérdést. így Suareznál az isteni hivés tényében a ratio formalis quae (az alaki 1 vagyis indítóok wisége, azaz miségi ok) a kinyilatkoztató Isten tekintélye; a ratio formalis sub qua (az alaki vagyis az indítóok miértisége, azaz miért iségi ok) a hitből megismert kinyilatkoztató isteni tekintély és pedig belső miértiségi ok, Istennek e tekintetben való megismerhetősége: külső miértiségi ok ugyanezen megismerhetőség, amennyiben a hit által tényleg megismerjük. Suarez véleménye ugyanis a következő: Hogy az isteni tekintélyt elfogadjuk, ezt előbb meg kell ismernünk, megismerjük pedig a hit állal, még pedig ugyanazon hit által, melvlyel a többi hitigazságot hiszszük. Hivatkozik ennek bizonyításául az egyszerű hívőkre, kik ugyanazon hittel hiszik Isten tekintélyét, s a többi bitigazságokat. Hiszszük tehát, hogy van Isten s ö igazmondó; hiszszük, hogy ö nyilatkozott a hitigazságokról; végre hiszszük Isten tekintélye alapján a hitigazságokat. Hogy ezeket három külön hitbeli ténynyel hiszszük-e és minő rendben, vagy egy ténynyel, azt most nem veszszük figyelembe; a födolog az, hogy mindezt hiszszük és pedig azért, mert a hit önmagában bírja végső alapelvét. Következőleg a hitet a hivés ténye által önmagából ismerjük meg és önmagáért fogadjuk el. A miértségi ok 2 tehát közvetetlen önmagából megismerhető dolog. Mivel továbbá a hit isteni, azaz természetfölötti dolog, azért a hit miértiségi okának is természet fölöttinek kell lennie. Ámde az ö véleménye szerint, mint fönnebb láttuk, csak hitből származó dolog lehet természetfölötti; következőleg a hivés tényének miértiségi okát is a hitből kell vennünk. E szerint a hivés tényének végső miértségi oka termé1 Az alaki és indító jelző eredeti fogalmában ugyan más, de jelen kérdésünkben egyet jelent mindkettő, ezt jelzi a vagyis szócska. 2 A ratio formalis sub qua kifejezést ezentúl rövidség kedvéért miértiségi. oknak mondjuk.
