Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Damian János S. J.: A tizenkét apostol tanítása
neki a didaehéböl kölcsönzött hely: a többi ott előforduló dolgokat nem említi, mivel nem célja tüzetesen a világ végéről írni. Fontosabbnak látszik a hivatkozás a «vüv»-re. Mert ha a Barnabás-levél valóban azért hozza a vOv-t, mivel a világ végét közeinek tartja, és a didache azért hagyja azt el, mivel ezen vélemény a tények által már meg van cáfolva, akkor a didaehénak későbbinek kell lennie. Csakhogy ezen feltevésre sem a didache, sem a I».-levél semmiféle támaszpontot nem nyújt, és így a következtetés csak akkor állhat, ha bebizonyítottalak tartjuk a B.-levél elsőbbségét; de épen ez a bebizonyítandó. Másrészt, ha a B.-levél IV. mondja: «ha .most' a törvénytelen időben», a didache pedig XVÍ. 2.,: «ha az utolsó időben nem lesztek tökéletesek», ezen két állítási mód közt nincs az a különbség, hogy a B.-levél olvasói az utolsó időkben tényleg még élnek., a didache olvasói pedig nem; mert ennek szólama, úgy látszik, nem zárja ki, hogy a megszólítottak a világ végén még éljenek. Ha már a szövegösszehasonlítás nem bizonyíthat a B.- levél elsőbbsége mellett, úgy az érvelés második része, mely a didaehénak magában vett anyagából indul ki, sem vitathatja be ennek későbbi eredetét. Az adatok, melyek a didache későbbi keletkezését bebizonyítanák, legalább ezek: a didache keletkezési idejében a próféták osztályában már oly nagy erkölcsi sülyedés állott be, hogy egyrészt szigorú óvó-intézkedések alkalmazását tette szükségessé (c. XL), másrészt tekintélyük megvédését rendkívüli fenyegetések által igényelte (u. o.)'; a didache már különbséget tesz felsőbb és alsóbb erkölcsiség — tanács és parancs — közt. Ezen említett tények, mivel nagyon általánosak, egyáltalában nem bizonyíthatnak az idő meghatározásánál. Nem bizonyítanak továbbá azért, mivel már az egyház első tizedében lép fel Simon (Act. Vili.) és sz. Pál már a thessáliaiak- hoz írt első levelében figyelmezteti a hívőket: prophetas nolite spernere; omnia autem probate... (c. V. 20. 21.). A tanács és parancs közti különbséget pedig maga Krisztus tette: Si vis perfectus esse (Mtth. XIX. 21.). Igaz, hogy a didache az igaz