Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Damian János S. J.: A tizenkét apostol tanítása

csakis abból vehette át ezen szólamot. De átvette-e tényleg ? Ha valamely jellemző kifejezés csak két írónál fordul elő — mert hogy Oiúgenes azt tanítójától kölcsönözte, nem szenvedhet kétséget, — akkor a legnagyobb valószínűséggel következtetjük, hogy a későbbi író azt elődjétől vette, ha különben is kimutatni lel et, hogy ennek iratai nem voltak előtte ismeretlenek. ami jelen esetünkben megvan.

A többi három hely párhuzamos a didache II. 2. Oű <pov£'jcsic oű ij.ot^sú(7£i?, oű xaiXo^D-opvíisi;. A Paedagogus II. könyvében 1 ugyanis mondja Kelemen: Oű y.oiyzóezic. Oű 7cai§o<pho- pr/ra; . . . épen így a Paedagogus III. könyvében 1 2 * és Pro- treptikos 20. fejezetében:8 Oű ©ovsűcstr oű uotysűoac' oű TiaiSoip&opricsi; . . . I Iat&o<p&opéM ige 7ux^spacrT£w helyett a dida- chében fordul elő, Barnabás levelében, az apostoli constitu- tiókban, a canones ecclesiasticiben és Justinus vértanúnál. Kelemen e három helyen és a Strom. III. könyvében használja e szót még ott is, hol mint Paedag. 1. II. c. 10. Mózesre hivatkozik, jóllehet e szó a Szentírásban egyszer sem olvasható. Mivel tehát e kifejezést a Szentírásból nem vehette; mivel a didachével összhangban említi ezen igét és ugyanezen sorrendben; alig zárhatjuk ki a feltevést, hogy Kelemen a didachét ismerte és használta.

Justinus vértanú a II. század közepébe vezet. Miután Apológiájában az isteni tisztelet és szeretet nagy parancsáról szólott és az evangélista (Math. IV. 10.) szavait: kűpiov tóv ffsóv crou 7i:po?>cuvricei; említette, hozzáteszi :4 xűpiov tóv fteóv tóv xotrioxvTi ez; mely hely azonos a didache I. 2. wpűTov áyx?-rpziq tóv ítsóv tóv 7rawí<ravTá ez. Magában véve alig bizonyítana e hely a didache mellett, mivel Barnabás levelében hasonlóan csak kevéssé változott szórenddel olvassuk (c. XIX.) tóv ez -o’.vioxvTa. Azonban, ha tekintetbe veszszük, hogy Justinus már a XV. fejezettől kezdve az Úr parancsainak idézése után a didache I. fejezetének több részletét, különösen a 3—5

1 Migne. PP. Gr. VIII. col. 504.

s Migne. PP. Gr. Vili. col. 067.

2 Migne. PP. Gr. Vili. col. 225.

1 Migne. PP. Gr. VI. col. 353.