Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Rézbányay József: XIII. Leó pápasága
26 olasz képviselő 1878. máj. 9-én ezt mondja a pápa első enciklikájáról: «Álmaink és reményeink (hogy az új pápa Rómáról lemond) szétfoszlottak .... XIII. Leó szólott . .. .» a körlevélben visszhangzik a Syllabus. A «Pester Lloyd», mely a múltkor egyszerű papot látott csak XIII. Leó személyében, 1885. nov. 3-án már «nagy horderejű politikai fejlődés középpontjának» nevezi s «a pápaság folyton emelkedő fontosságát» nyíltan elismeri. S valóban e széles munkaterv oly nagy elme c-onceptu- sára vall, hogy azt egyes pontjaiban is csak lángelme képes felölelni. Mintha ebben végrendeletet alkotott volna, a népekhez intézve szavát, mint a hatalmas fejedelem, aki kiosztja családja között a meghódítandó világrészeket s mint Ábrahám, akinek megígértetett, hogy ö adja meg a világnak Azt, aki az összes emberiséget megváltja. Utal a reform szükségességére, halomra dönti a haszontalan tradiciókaf. egy középpontból indítja meg a társadalom és a kormányformák reformját s ennek megvalósítására sürgeti a reformátor tekintélyének helyreállítását. Adják vissza a szentszéknek az elrablóit javakat. Állítsák vissza világi fejedelemségét. Az olasz liberálisok, akik az új pápa dicséretétől áradoztak, a «haladás»-t, «modern civilizációt» emlegették és hangoztatták, hogy az új pápa új «modus vivendi»-t fog feltalálni, hogy a «bevégzett tények» logikáját elismeri: egyszerre hátat fordítottak neki. A nagy reformátort látták benne. De ezzel egyszer s mindenkorra meg is volt alapítva a pápa tekintélye. Megfútták a harci riadót egész Európában, hogy egy emberrel szemben nem lehet a liberális korszellemet az egész vonalon keresztül megalapítani. Ezt nem lehet tűrni! De az építőmester jól számított. Egymásután rakta le a nagy alapokat. Tudta, hogy hajlott kora neki sok időt nem engedhet. Megválasztották közel 70 éves (68) korában, szabadon, mély, kipróbált ismereteinél fogva, az európai általános mozgalmak idején tetterejével szerzett halhatatlan érdemeiért, hazaszeretetéért, amely azonban az egyház iránti szeretetét soha háttérbe nem szorította. S a Szentlélek, akiről
