Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Rézbányay József: XIII. Leó pápasága
meg van ígérve, hogy vele leszen a világ végezetéig,1 soha el nem hagyta öt jámbor törekvésében. Ez volt egyszersmind az ébresztő szózat 1879, húsvét ünnepén. Valódi feltámadás a társadalmi elemek és bomlasztó törekvések erkölcsi sülyedése korában. S e nagy szózatának alapeszméjét világos elméje a középkori egyház 1 2 * egy nagy lángelméjének, sz. Ágostonnak tanításában s lelte föl, aki először fejti ki. mennyire hasznára (üdvére) van az államoknak Krisztus tanítása. S hogy mennyire előre látta a kor fejlődő szellemét, mutatja 1878. jún. 26-iki levele Monaco La Valetta bíboroshoz ein mezzo alle ragionh, melyben azon viharral száll szembe, amely csakhamar végig süvölt egész Európa szárazföldén. A Rómát nvomorgató bajokhoz hozzájárult, hogy a katekizmust száműzték az iskolából. Megmutatja, mennyire «nem lehet a gyermeken végrehajtani Salamon ítéletét, nem lehet oktalan és kegyetlen vágással elválasztani értelmét akaratától; aki- művelés alá fogja értelmét, annak rá kell vezetnie akaratát is az erény s a végcél elérésére». Az akaratot pedig nagygvá legkitűnőbben a vallás neveli. Keményen megrója a Debretis- kabinet irányát, törekvéseit, mely ily s rokonnemü rendele- tekkel «azon római nép helyébe, melynek hitét az apostoli időkön kezdve a századok hirdették, melynek erkölcsiségét s vallásos műveltségét bámulták, egy vallástalan, erkölcstelen, vadságra és barbarizmusra vetemedő népet akar állítani».4 Élesen ecseteli a «Monte Citorion-n (a képviselöházban) uralkodó helyzetet Nina bíboros államtitkárhoz. — akit a korán elhunyt, nagy tehetségű Alessandro Francia helyébe hívott meg — 1878. aug. 27-én intézett állampolitikai pro- grammjában. Hatalmasan körvonalakban rajzolja meg az irányt és az álláspontot, amelyben a szentszéknek haladnia és melyet elfoglalnia kell a kultúrállamokkal szemben. Figyel1 Máté XXVIII. 20. 2 Sz. Ágoston századát az egyház középkorának nevezhetjük. 8 L. ep. ad Marcellinum, ep. 138. alias 5. 4 XIII. Leó pápának beszédei és levelei. Kiadja a Szent-István- Társulat 33—38.