Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
Egy kifogás emelhető bevezetései ellen s ez az, hogy igen terjedelmesek és még hosszú beszédeihez viszonyítva is túlságos nagyok. A tétel felállítása (propositio) nála igen elmés, érdeket és figyelmet gerjesztő, szóval: szónoki. így p. o. az alamizsnáról így állítja fel a tételt: az alamizsna hasznosabb a gazdagnak, mint a szegénynek; vagy: ki alamizsnát nem ad, az lop. Igen, aki nem ad alamizsnát, az lop. Csodálkoztok ezen? Szűnjék meg csodálkozástok: a Szentírás tanúsítja, hogy nemcsak az követ el lopást, ki a másét magának eltulajdonítja, hanem az is, ki saját javaiban másokat nem részesít, lopja, csalja, megrövidíti embertársait. Mit szól a Szentírás ? Az Úr a próféta ajkaival így feddi a zsidókat: a föld meghozta termését, ti pedig nem adtatok tizedet; a, szegénytől vett ragadomány van házatokban.1 Ali vei nem adtátok meg a szokásos ajándékot, ezért elloptátok azt a szegények elöl ... És más helyen : a szegénytől ne vond meg az alamizsnát.2 Aki lop, másét vonja el: lop az is. ki másét visszatartja. Honnan származnak javaink? nemde az Istentől? Az Isten pedig nem azért adott neked többet, hogy azt ételben és italban való kicsapongással elköltsd . . . hanem, hogy adj a szükölködönek.»3 Látni való ebből, hogy a tétel ilyen felállítása nemcsak igen érdekfeszítö, hanem általa a beszéd maga is igen hatásossá válik. A felhozott példák benyomása alatt a szegények megnyugosznak Isten gondviselésének bölcs rendeletéiben és sokszor rebesgetik magokban az ilyen aranyigazságokat: boldogabb a szegény, mint a gazdag, kevesebb a gondja, kevesebb veszélynek van kitéve; édesebben, nyugodtabban alszik; viszont a gazdagok megtanulják javaik keresztény elvek szerint való használatát, feleslegükből enyhítik mások Ínségét. Tárgyalás. Első elve a tárgyalásnál, hogy a tétel (propositio) igazságát feltüntesse (ut veritas pateat). Készebb eltűrni azokat a vádakat, hogy túlságosan egyszerű, pórias, de nem áll — 243 — ‘ Maiak. 3, 9—10. Izaiás 3, 14. 2 Bölcs. 4, 1. 3 Sermo 2. in Lazar. 16*