Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete

AZ EGYHÁZI ÉKESSZOLASTAN ELMÉLETE.

A görög nyelvű szent-atyák.

A. Aranyszájú sz. János.

2. Beszédeinek alakja.

TjrSgpItf íc az egyházi beszéd Kelemen- és Origenesnél a homilia- My; szerű alakon kívül egyebet nem ismert, míg Nazianzi Gergely is annak csak sermo és panegyris alakjait mutatja be, még pedig az első, kezdetleges hármas felosztás alakjában; bevezetés, tárgyalás és befejezés, addig Aranyszájú sz. János a legnagyobb változatosságban használja a sermo, a magas homilia. a panegyris és az alacsony homilia alakjait. Használja úgy, miként azt egyrészt a beszédtárgy természete, másrészt az egyház nagyobb vagy kisebb ünnepélyes alkalmai megkívánják.

Egységes és nagyfontosságú beszédtárgynál használja a a sermót és ha az ünnepnapon felolvasott evangélium természetes alkalmassága megengedi, a magas homiliát, szentek ünnepein a panegyrist; és ha az evangéliumi szakasz több beszédtárgy felölelését megengedi vagy épen megkívánja, az alacsony homiliát. A sermo, a magas homilia és a panegyris nem a hármas egység alakjában domborodik ki beszédeiben, hanem ezek mindegyikének altételei is, melyek katholikus egyházi szónoklattanom 142. lapján olvashatók.

Beszédei tehát alakra nézve általában nemcsak tőkéié-