Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Steinberger Ferenc: A lelkiismeret a hitoktatás rendszerében

221

nap. az égbe nyúló bércektől koszorúzott vidék, az erdő zöldje, susogó lombja, és amint tetszést keltenek benne a művészet remekei, egy Rafaelnek, Michel Angelónak. Tiziánnak fönséges alkotásai: úgy tetszést, lelkesedést keltenek az ember lelkében a nemes tettek is; míg a nemtelen tettek nem-tetszést, sőt megvetést, felháborodást ébresztenek, az ember szivében.

A nemrég elhalt sz. életű nyitrai püspök egy fagyos téli estén magányosan sétált a nyitrai vár bástyái mögött. A zord éjszaki szél fagyos szárnyával seperte a csikorgó havat. Az esti homályban egy didergő koldus húzódott meg rongyosan a bástyafal mögött. A püspök ránéz a kétségbeesett arcra, a hidegtől megkékült tagokra s szótlanul veti le új téli kabátját. Habozás nélkül a koldusra borítja s azután sarkon fordulva, könnyű talárjában tért vissza palotájába, mintha mi sem történt volna.1

Aki e megható esetet olvassa, vagy ehhez hasonlót tapasztal az életben, lehetetlen, hogy tetszést, nagyrabecsülést ne érezzen e nemes tett fölött.

Ez a tetszés alakjában jelentkező érzés: erkölcsi érzelem. Viszont, ha azt látom, hogy jó módban élő gyermek nyomorogni hagyja agg szülőit, vagy a gazdag hitelező szívtelenül hajtja be adósán a követelését, e nemtelen tettek fölött nem-tetszést, fölháborodást érez az emberi szív.

Ez a nemtetszés alakjában jelentkező érzelem is: erkölcsi érzelem.

Az erkölcsi érzelmet az emberi tetteknek ethikai értéke kelti fel a lélekben.

Nem tőlem függ ezen tetszést vagy nem-tetszést érezni vagy nem érezni, amint nem tőlem függ, hogy lássak, ha fénysugár hatol be ép szemeimbe, vagy hogy halljak, ha hanghullámok érintik halló szerveimet.

Honnan van hát a szivemnek ez érzékenysége az emberi tettek ethikai becsével szemben?

Isten, ki e világot létre hozá. nemcsak fizikai törvényeket alkotott, melyek szabályozzák a fizikai lélrendet, lm1 Hock János, «A magyar főpapság.» 157. 1.