Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Giesswein Sándor: Izrael ősi vallása

215

dolgot tanulhatunk meg. Először is azt. hogy a héber irodalom nem vehette a nevezett prófétákkal kezdetét, hanem annak már régen meglevőnek, hosszú idő óta fejlődőnek kellett lennie. különben a tokai pásztor valóban a Zeno fejéből kiszök- kenő Athéné lett volna. Ámosz könyve a tiszta héber stilus legjobb mintái közé tartozik: kifejezésének egyszerűsége a nyelv fölött való tökéletes uralmat mutalja.

De másrészt az e korszakbeli iratok — már t. i. a kritikus iskola szerintiek — egyszersmind a vallási művelődés és felfogás magas fokát tüntetik löl. Ámosz szenvedélyes, heves szavai, melyeket kortársaihoz intéz, semmi nyomát sem mutatják holmi animi.-tikus, babonás gondolkozásmódnak. Istenről és a vallásról úgy Ámosz. mint Úzeás a legtisztább s leg- magasztosabb fogalommal bírnak. S e próféták szavaikat a néphez intézték, nyilván a;zal a szándékkal, hogy őket megértse, — de durva vallási fogalmakkal bíró nép ily szavakat fölfogni nem lett volna képes. Föl kell tehát tételeznünk, hogy ama vallási eszmék, melyek e kor irataiban nyilvánulnak, hosszas előkészület, a nép vallásbeli nevelésének gyümölcsei. Aki a két próféta könyvét csak felületesen olvassa is, annak meg kell győződnie arról, hogy e korszak a vallási eszméknek nem gyermekéveit, hanem érett férfikorát öleli föl.

Ila valaki a kritikus iskola ama hypothesisét elfogadja, hogy Ámosz volt mintegy a zsidó monotheismus megalapítója, az nagyobb csodában hisz. mint a minők eltagadása kedvéért van az egész hypothesis kigondolva.

Kimutatja továbbá szerzőnk, mily hamis felfogás az, ha Stade. Wellhausen s mások Izrael népét az úgynevezett prae- prophetikus korban egészen barbárnak tartják, melynél az írás mestersége csak legfölebb emlékköveken lett volna használatos, úgy hogy könyvek nem is léteztek. A Tell-el-Amarna mellett (Felsö-Egiptomban) talált ékiratos táblákból kitűnik, hogy Nyugat-Ázsiában az Exodus előtt egy századdal mindenfelé rendes iskolák állottak fönn, s az izraeliták, kik Egiptom- ból. az írás szülőföldéről jöttek, e tekintetben szomszédaiknál bizonyosan nem állottak hátrább. Ezek után kimutatja amaz