Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Rézbányay József: XIII. Leó pápasága

20

A négy utolsó pápaválasztás a Quirinálban ment végbe, a pápai hatóságok oltalma alatt, az előírt, ünnepies szertartások között. Hajdan nagy fénynyel vonultak fel a választók a nép örömrivalgásai között a Quirinál gazdag termeibe. Az utolsó pápa még látta dicsősége tetőpontján az egyházi hatalmasságot összes fényében. Majd körülvették a pápai udvart ellenségei és kifosztották és porig megalázták. IX. Pius mint fogoly végezte be napjait. Ki halt meg annyi fájdalom s remény között csalódva, mint e nagy férfiú!

Midőn a gyors sodrony szétvitte a világ minden részébe IX. fiúsnak halála hirét, aggódva kérdezte egyik államférfiéi a másikat, vájjon nem fogja-e a kevés nap múltán savoyai udvar a háromszínü zászlót az Angyalvár és a Vatikán ormára is felfűzni, mint felfűzte pár évvel előbb a Quirinál tetején V

S aki Európa akkori viszonyait ismerte, méltán kiálthatott fel:

Uram ! emeld szent jobbodat fel,

Te küzdj e kornak szellemével,

Mely szent igaz jogot tipor.

S mintha oldva volna minden ördög,

S a lég el volna telve vélök.

Oly vad, istentelen a nép.

Az agg Európa kétségbeejtő képet tárt a szemlélő elé.

Olaszországban a radikálisok a nagy múltnak összes hagyományait felforgatták. Azon voltak, hogy a pápaságot teljesen megfoszszák régi tekintélyétől. Németországban a kultúrharc javáb ;n dühöngött s még egyre szedte áldozatait. Magyarországon a liberalismus ép akkor vett erőt. a józanabb konzervatív elemen s igájába hajtotta a törvény- hozásnak akkor minden nevezetesebb tényezőit. Németalföldön s Belgiumon a korszellem még nem végezte be munkáját, de már a vihar minden percben kitörőben volt. Mindenki érezte, hogy a hangulat nyomasztó, elviselhetetlen. Svájcban a kantonok kezdettek nyugtalankodni. Franciaországban a köztársaság már megkezdette az Isten és a vallás nélkül való kormányzatot. Spanyolországban a hős Alfonzé még mindig a féktelen-