Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Rézbányay József: XIII. Leó pápasága

I

kedök megtorlásával volt elfoglalva. Angliában a katholicís- mus zsenge hajtásai még mindig nem tudtak megerősödni. A távol Keleten a missiók remény és kétség között (élve küzdöttek. Csak az ifjú Amerika mutatott vidámabb arcot. Ott ifjú hévvel, apostoli lelkesedéssel dolgoztak a hierarchia felderítésén.

Midőn Pecci Joachim febr. 20-án XIII. Leó néven a pápai trónt elfoglaló, s Lasaqui pápai altitkár — pápai titkár hiányában — a szentszékkel hivatalos összeköttetésben álló hatalmakkal tudatta az eredményt, jó barát, ellenség egyaránt szerencsésnek tartotta a választást Maga Bismarck herceg, birodalmi kancellár, bár akkor a német kormány a legellenségesebb lábon állott a szentszékkel, úgy nyilatkozott, hogy szerencsésebb választást nem is lehetett volna ejteni. A katho- likusok, akik annak tekintik a pápát, aminönek sz. Bernét szerint1 kell lennie: («primatu Abel, gubernatu Noé, patriar- chatu Abraham, ordine Melchisedech, dignitate Aaron, auctoritate Moyses, judicatu Samuel potestate Petrus unctione Christus»), világszerte örvendeztek, hogy vége van az egyház gyászának. A kormányok örvendettek, hogy diplomata került a pápai kormány élére, akitől engedményeket reméltek. A liberálisok újongtak, hogy felvilágosodott fő került a kormány- rúdra, aki kétségtelenül szakít az egyház hagyományaival. A «Pester Lloyd» 1878. febr. 10-iki számában azt írja: «Keiner auf dem päpstlichen Stuhle wird künftig mehr sein, als ein einfacher römischer Priester». De csalódtak.

Az új pápa hatalmas terveinek megvalósításával egy pillanatig sem késlekedett. Szellemének nyugodt, de kimeríthetetlen. tetterejével, melylyel azóta az egész keresztény világ ügyeimét magára vonta, az ellentábort is bámulatra gerjesztő, könnyű szerrel győzte le mindjárt az első napok végét nem érő izgalmait. Merő óvatosságból a koronáztatást visszavonulva, a sz. Péter határvonalain belül, a «Sala ducale»-ban tartatja (márc. 3.), a jogfentartás elvével fogadja a római fejedelmeket és az olasz főnemeseket, akik hallatlan fényt- 21 1 De consid. 1, 2.