Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban

719

tosságú ügy csak törvényhozási úton szabályozható, akkor József császár idejében ily törvény létrejöttének elengedhe- teilen föltétele; a törvényesen megkoronázott király és törvé- nyesen összehívott országgyűlés együttes működése hiányzott. És ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, midőn II. József emlí- tett kormánvrendeletének (mely soha a törvénykönyvbe nem iktattatott) érvényességét hazai közjogunk szempontjából vizs- gáljuk.

Az 1855-iki konkordátum 2. pontja e tetszvény-jogot megszüntette. Azonban a magyar korona területén a vatikáni zsinat feloszlatása után a placetum 1870-ben rendeletileg újra behozatott. (Gr. Andrásy Gyula m. kir. miniszterelnök Bécs- ben 1870. aug. 10-én 1411. sz. a. kelt s a m. püspöki karral intim, irata és br. Eötvös József, vallás- és közokt. m. kir. miniszter u. a. évi szeptember 29-én 1056. sz. a. kelt irata.) L. dr. Szeredi i. m. I. 241. 1.

Az a kedvező fordulat, melyet az áprilisi határozat és a konkordátum az egyházra nézve előidézett, napjainkban meg- változott. Az 1870. júl. 30-iki kézirat a konkordátumot forma- szerüleg megszüntette, bár a kúria ezen egyezményhez még mindig ragaszkodik. Az 1854-iki május 7-én szentesített, a katholikus egyház külső viszonyainak szabályozására kelt «patens»-t. mely a konkordátumot közzé tette, teljes tártál- mában megszüntetettnek nyilvánította. S bár egyebekben az egyház szabadsága fentartatott, az 1870-iki vatikáni zsinat határozmányai atkalmával a placetum hazánkban tényleg gya- koroltatott.

II. Az egyház és az állam között való viszonynak hazánk- ban leghatalmasabb tényezője és kifejezője az a jogkör, mely- lyel Magyarországban a törvényesen megkoronázott királyok, mint sz. István első királyunk apostoli utódai felruháztatok, ami százados törvényeinkben is kifejezést nyert.

Ugyanis a magyar apostoli királyok, mint sz. István apostoli királyunk alapítási bőkezűségének és a magyar nép- nek a katholikus vallásra térítésében szerzett érdemeinek megjutalmazására a római széktől engedélyezett apostoli jogok- nak örökösei — mint a 11. részben a történeti fejlődés fona