Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Franciscy Lajos: Szűz Mária az evangéliumokban, mint jegyes és hitves

668 jegyzés kevesebb .jogot ruházott volna a vőlegényre, mint a valóságos házasság; ha pl. csak jogczímmel (jus ad rém) ruházta volna fel öt a menyasszonyra nézve, és nem teljes dologi joggal (jus in re). A rabbinisztikus törvénymagyarázat, mely a talmudban maradt fenn az utókorra, ugyanerre az alapra helyezkedett. A j egyesi hűség megszegésének, a rabbik szerint is, meg- köveztetés volt a büntetése. De különös, hogy míg a fajta- lanság ezen nemét ilyen kérlelhetetlen szigorral sújtja a tör- vény, addig semmit sem szól azon visszaélésekről, melyeket a jegyesek egymás között az eljegyzés tartama alatt elkövet- hettek. Ebből is meglátszik, hogy a törvény nem akart meg- különböztetést tenni az eljegyzés és a házasság jogi terme- szete között. Nincsenek tényleges bizonyítékaink arra nézve, mi- kép értelmezte a talmud előtti zsidóság a mózesi törvényt a jegyesek között netán előforduló testi együttélés eseteire vonatkozólag; de az bizonyos, hogy ezeket az eseteket a leg- szigorúbb talmudi törvénymagyarázat sem tartotta parázna- Ságnak. A talmud szerint a jegyesek között az együttélés a köztisztesség szempontjából meg volt ugyan tiltva, és aki e tilalom ellen vétett, vesszöbüntetéssel sujtatott, mindazon- által az ily viszonyból származott gyermekek törvényes gyér- mekeknek tartattak.1 A talmud ezen intézkedése is a szóban forgó kérdésre jellemző fényt vet. Mivel az eddig mondottak által bebizonyítva látjuk tété- lünket, felmentve érezhetnök magunkat a többi bizonyítékok felsorolásától, azonban az előadás teljessége okáért rá utalunk mindazon mozzanatokra, melyeknek e kérdésnél bizonyító erőt lehet tulajdonítani. Jóéi prófétánál olvassuk: «Sírj mint a szörzsákba öltözött nö (szószerint «szűr», bethula) az ö ifjúságának férje felett» (I. 8.). A próféta Júda nemzetét szólítja meg s felhívja, hogy keseregjen sorsa felett, mint keseregni szokott a szűz, 11a elveszti ifjúsága férjét, ba’al neureiah = patronus, dux puber­1 Seldenus, Uxor Hebraica, 1. 11. c. 1. i. h. 677. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents